Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

128 Ez az utoljára említett szövegpárhuzam nemcsak azt bizonyítja, hogy Mikszáth alaposan ismerte Thaly Kálmán munkáját, hanem azt is egyértelműen megerősíti, hogy a jelen elbeszélés megírásakor Mikszáthot Bezerédy Imre dicsőségének és bukásának tragikus története foglalkoztatta. Ennek a tudatos írói elképzelésnek látszólag ellene mond Mikszáth egyik mondata. Az elbeszélés elején a lábán megsebesült hőséről megjegyzi: »Hanem sántán is éppen olyan vitéz volt, s diadalról diadalra szállt híres hóka paripáján, melyet az irigy Bezerédy „Pemeté"-nek keresztelt el.«

9 Ezzel tagadhatatlanul azt a látszatot kelti, mintha hőse egy olyan személy lenne, akit Bezerédy a lova miatt megirigyelt. Tehát ez a személy semmiképp sem lehet Bezerédy... De emlékeztetni kívánunk arra, hogy a lábseb eltagadásának történetét Mikszáth nem Bezerédyről olvasta Thaly Kálmánnál, hanem Bottyán Jánossal kapcsolatban, de ezt a mozzanatot is hősére jellemzőként említi meg. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a Ne nyitogassuk a történelmet című elbeszélésében Mikszáth nem Bezerédy Imre történetét akarta megírni, hanem életének fordulatait plántálta át egy magateremtette figurába. Hasonló módon használja fel ezeket a történelmi motívumokat néhány hónap múlva A két koldusdiákban is.

1

0 A történelmi témákkal kapcsolatban már korábban jeleztük, hogy Mikszáth alkotói periódusának e szakaszában nagy szabadsággal alakította-formálta a történelmi tényeket és eseményeket. Még megemlítjük, hogy Koncz Mártonnak a jelen elbeszélésben felvillanó alakja is Thaly olvasmányélményt tükröz.

1

1 Koncz Márton romantikusan meseszerű alakjáról Thay Kálmán írt részletezően idézett művében.

1

2 Majd két évtized múlva maga Mikszáth vall a Thaly Kálmántól felidézett figura nagy hatásáról: »S pihenne csendesen [ti. Koncz Márton], hamva se volna már, híre se volna már, ha ezelőtt vagy húsz évvel, 1885-ben Thaly Kálmán a Rákóczikorból vett érdekes és becses műveltségtörténeti tanulmányokban föl nem eleveníti, s ki nem domborítja az ő alakját. Egy félig-meddig kész regényt nyújt a szegény tallósi molnár története. Pompás falat a témát kereső íróknak, mely messzire láthatón lóg a horogra akasztva, mint egy kövér kukactest; nosza a kis halak egész erővel vetik rá magukat.. ,«

1

3 9. MKÖM 36. köt 60: 7-9. 10. Ld. Ezekről Király István jegyzeteit MKÖM 3. köt. 300 - 303.1. 11. MKÖM 36. köt. 60 : 31-32. 12. I.m. 66 - 83.1. 13. Hátrahagyott Iratok I. köt. saját ábrázatoniról. 299.1.