Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

A PETŐFI-KERESŐK Mikszáth elbeszélése Petőfi Sándor holttestének felkutatására irányuló egyik legjelentősebb vállalkozással kapcsolatban keletkezett. A költő halála óta eltelt évtizedek során több legenda támadt: ezeknek egy része azt a hitet melengette, hogy Petőfi Sándor túlélte a segesvári csatát.

1 Az egyik nagy érdeklődést kiváltó legenda 1877-ben kelt szárnyra, amely szerint Petőfi orosz fogságba esett, és egy szibériai ólombányában raboskodik. Ezt a történetet egy magát Manasses Dánielnek valló csaló terjesztette, akiről kiderült, hogy sohasem volt Szibériában, közönséges bűnöző. A közvéleményt foglalkoztató eset Mikszáthnak két 1877-es elbeszélésében Muszka vendégszeretet és A Sz... Tamás doktora utalás formájában felbukkan.

2 A jelen elbeszélés dr. Török Aurél antropológusnak a segesvári csatatér tömegsírjaiban tervezett kutatásai idején látott napvilágot. Török Aurél Farnos Dezsőnek és Meltzl Hugónak javaslatához kapcsolódott, amelynek az volt a célja, hogy a segesvári csatatéren állítsanak fel egy óriási méretű sziklatömböt és erre véssék rá a költő nevét. Török Aurél e javaslatot azzal bővítette ki, hogy tárják fel a tömegsírokat és a megtalált csontmaradványokat helyezzék el egy külön e célra emelt méltó kivitelű épületben, egy nagyméretű ossariumban. A sírok feltárásával kapcsolatban azt is remélte, hogy esetleg meglelik Petőfi Sándor maradványait. E cél elérésére emlékbizottságot hívott létre, amelynek Pulszky Ferenc és Jókai Mór voltak az elnökei, ő az alelnöke és Váli Béla a titkára. A Fővárosi Lapokban felhívást tett közzé Petőfi eltűnésére és külsejére vonatkozó adatok beküldését kérve. Előbb Váli, majd szeptember második felében Török Aurél vizsgálatokat folytatott a segesvári csata színhelyén. Török Aurél vizsgálatai idején jelent meg Mikszáth írása, amely mindenekelőtt arra utal, hogy maga is úgy értesült, hogy Török Aurélt csakis Petőfi maradványainak megtalálása vezeti. Érdemes idézni a Fővárosi Lapok híradását Török Aurél elutazásáról. Ez is arra mutat, hogy az akció a közvélemény és az 1. Ld. részletesen Dienes András: Petőfi a szabadságharcban. Bp. 1958. Akadémiai Kiadó. 277 - 391.1. 2. MKÖM 29. köt. 91., 121.1. Bisztray Gyula jegyzete 280 - 281.1.