Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Élmény és olvasmányélmény
106 hogy a birodalom kifelé egységesnek látszassék, mint ahogy az ördög is ott, ahol mutatkozik, szereti észre nem vétetni, hogy a patája szét van hasítva...« E gondolatmenet vezeti el Jókaihoz: »Hiszen az igaz, hogy addig kellett volna szólnom, míg az öreg élt. Az öreg tudta volna azt megcsinálni, s az ő neve vitte volna szét legjobban a világ minden tájéka felé... Nem egyet, nem tízet, de ezer elbeszélni valót lehet innen [a közigazgatási témából] hasítani nekünk, Jókainál kisebbeknek is.. .« 3 És töprengő, meditáló bevezetés után következik a húsz évvel korábban megírt téma tömör újra előadása. A fordulatok is, de még a poén is azonos. Az európai tapasztalatokkal meggazdagodott mrs. Brockley ugyanazt a konklúziót vonja le, mint a húsz évvel »idősebb« elődje, mrs. Grumm: »Európában voltaképp csak egy törvényhozás van, mely mint a cséplőgép, vándorol egyik helyről a másikra, és egy ilyen különös körúton megreparálja a tőrvényeket a kontinens államaiban...« Igen érdekes Mikszáth megjegyzése a téma előadása után: »Eddig az én témám, de persze nem ily gunyoros módon szövődnek mrs. Brockley dolgai. Olyanformán kell beállítani, hogy kíváncsi és utánajár, mígnem világosan áll előtte a komplikált közjogi alap. Sőt azt is megengedem, hogy ez még nem is a legszerencsésebb téma...« Talán ez a tépelődő mondat jelzi is azt az okot, ami miatt az 1885-ben írt A csodálatos parlament c. rajzát a gyűjteményes kötetekből az író kirekesztette. De mégis a témát továbbra is - legalábbis gondolatban — formálta, kerekítette. Az 1904. végén felelevenedett közjogi téma újabb öt év múlva bukkan fel Mikszáthnál. Közben 1905 — 1906-ban a »darabont kormány« és a kormányzásból kirekesztett koalíciós pártok által vezetett vármegyei ellenállás az írót nemcsak a dzsentri szemlélet szélsőségességeiről győzte meg, hanem élesebb formában vetette fel Magyarország és Ausztria viszonyát is. A dzsentrikérdés a maga mélységében az 1906-1907-ben írt A Noszty fiú esete Tóth Marival c. regényének központi témájává vált, míg a közigazgatási struktúra problémája történelmi áttétellel A fekete város c. regényében jelenik meg. A történelmi regény befejező részének megírása közben Mikszáth Adorján Sándornak adott interjújában azonban újból visszatér a régi téma: »... Most egy közjogi regény foglalkoztat — mondotta Mikszáth - furcsa, magában álló munka, amilyent még nem láttak. Egy regény keretében ismertetem majd a mi közjogunk minden ága-bogát, hadd ismerje meg a külföld. A regény első része Amerikában játszik, a másik fele itthon. Az első felével már meglennék.. ,« 4 3. I.h.99-100.1. 4. Adorján Sándor A jubiláns Mikszáth Kálmánnál. A Hét, 1909. dec. 25. 52. sz. 855.1.
