Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

TÖRTÉNELMI ANEKDOTA (A KEMÉNY GÁBOR ELŐDJE) Mikszáth Kálmánnak ez az anekdotikus írása sajátos vegyülete az életrajzi tényeken alapuló megemlékezésnek és a tudatos írói céllal megkomponált történetnek. Hőse, Balla Károly, élő személy volt, 1792-ben született, 1873. május 16án halt meg. írói és közírói pályáját a reformkorszakban kezdte, versei jelentek meg többek között az Aurorában, Urániában, Regélőben, vegyes tárgyú értekezéseit a Tudományos Gyűjtemény, a Társalkodó és politikai lapok közölték. A Magyar Tudományos Akadémia 1839-ben levelező tagjává választotta. A 1840-es évektől kezdve inkább politikai, közgazdasági és természettudományi, különösen meteorológiai tanulmányokat folytatott és e tárgykörökből jelentetett meg cikkeket, tanulmányokat. 1846-tól Pótharaszton levő birtokára vonult vissza és ott is halt meg.

1 A Mikszáth által megírt történet csattanója az Akadémia ellen irányul. Ennek a célnak megfelelően formálja hőse élettörténetét. Mindenek előtt az életkörülményeket változtatta meg. Forrásaink szerint Balla Károly sohasem volt debreceni lakos, így a bevezetőben leírt hangulatos helyzetkép az írói képzelet alkotása. Az viszont tény, hogy Balla élete utolsó négy évtizedében meteorológiai megfigyeléseket folytatott, de az Akadémia nem e tevékenységéért, hanem reformkorbeli szép- és közírói munkásságáért választotta 1839-ben levelező tagjává. Mikszáth előadása azt sugallja, hogy a megválasztás 1859 körül történhetett, és kudarcát is ehhez a dátumhoz köti. Felmerül a kérdés, hogy miként alakulhatott ki a Mikszáth által előadott történet. A történet csattanója némi fényt derít: »így beszélték el nekem ezt a történetet — írja —, s én azt a tanulságot merítem belőle, hogy a mi Akadémiánkban még a tudós is tudatlanná válik.« Ezek szerint elbeszélés alapján hallhatott a különös élettörténetről. Balla Károly halála után a Vasárnapi Újság — á -r [Szász Károly] szignós megemlékezésében méltatta az elhunytat,

2 de itt meteorológiai vizsgálódásairól alig esik szó, inkább írói, közírói tevékenységéről írtak. De majd egy évtized múlva Hoitsy Pál ugyancsak 1. Ld. Szinnyei J.: Magyar írók élete és munkái. I. köt. Bp. 1891. 427 - 428.1. Z Vasárnapi Újság, 1873. jún. 8. 23. sz. 271 -272.1.