Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

100 Hát egyelőre (köszönöm Cziffira Géza úr kedves figyelmét és érdeklődését) így állunk a Mikszáth parasztjával.*

7 Cziffira Géza levelében említett forrás, a Családi Naptár 1877. évi kötete. Közgyűjteményeink igen mostohán kezelték a kalendárium jellegű kiadványokat, és így az áttekintett állományokban a következőt találtuk: Bucsánszky Alajos kiadásában Budapesten több évtizeden keresztül megjelent egy kalendárium, amelynek kétféle címe volt. A borítólapon »Családi Naptár 1877« címet viselte, míg a címlapon a következő hosszabb szöveg olvasható: »Magyarés Erdélyország Családi képes Naptár 1877-ik közönséges évre... Huszadik évfolyam. Budapest, Bucsánszky Alajos.« A kalendárium ívjelzésein újból a »Családi Naptár« megfelelő rövidítése található. A jelek szerint tehát nem tévedhetünk, ha megállapítjuk, hogy ez a kalendárium a közönség tudatában »Családi Naptár« elnevezéssel rögződött. Átlapozva tehát e kiadvány 1877-es kötetét, kitűnt, hogy a 206 lap terjedelmű szövegtestben nem található a kaszát vásárló szegedi paraszt alakja, hanem javarészt romantikus történelmi beszélyek, izgalmas fordulatos történetkék váltakoznak lapjain. Óvatosságból esetleges elírásra gondolva megvizsgáltuk az 1867, 1874, továbbá 1876, 1878 évre szóló köteteket, ott sem találtunk nyomát a jelzett anekdotának. A vitában felmerült forrásnak - mint láttuk - Ady Endre sem tulajdonított túl nagy jelentőséget, és a bevezetőben felsorakoztatott adatok is arra utalnak, hogy saját egyéni élmény váltotta ki Mikszáthból a Szegedi Naplóban megjelentetett kis zsánerképet, és ez az élmény mélyült el művészileg a jelen fotográfia megírásakor. Az említett forrást csak azért kívántuk felderíteni, hogy megkíséreljük lezárni a szakirodalomban nyitott kérdéseket. Ugyanis Ady Endre halála után Cziffra Géza újból felelevenítette Mikszáth elbeszélése témájának eredetisége körül támadt vitát. »Ady igaza« c. a Nyugat 1922. dec. 16-i számában

8 cikkében a következőket írta: »Úgy hiszem kevesen lesznek, akik emlékezni fognak arra a kis vitára, amely szegény jó Tömörkény István halála körül kerekedett. A Nyugatban Ady is elparentálta a halottat és a nekrológban valahogy ezt is beleírta: „Mikszáthnak sem volt eredeti témája a kaszát vásárló paraszt." Erre az állításra Földváry Gyula [sic] nekitámadt Adynak, Ady visszatámadt, belehozta a pörlekedésbe az én levelemet is, amelyben bizonyítom, hogy a Családi Naptár egy régi füzetében „egy igen rossz és igen hosszadalmas anekdota keretében 7. Nyugat, 1917. aug. 16.16. sz. 321-322. L II. köt. 8. 15. évf. 24. sz 1490.1.