Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)
II. Könyv. Az Érzékenység' Tehetségéről
85 légyen, tehát a'kedvetlenség az örömbe férkezi, és azt meg kissebbíti; úgy nem kiilömben az öröm a' kedvetlenség be férkezik és a' kedvetlenséget meg kissebbíti: végre olyly állapotba találom magamat, melyben sem egyikről, sem másikról nints magamtudása, bátor ez mind-kettőből egybe légyen is szűrve, már valamint egyik a' másikat felől-halladja azon képpen vagy kellemetes, vagy kellemetlen lészen az érzékenység is. 132. §. Az egy féle tárgyakat illető ellenbe tett érzékenységekről törvények. Hogyha az ellenbe tett érzékenységek egy fele tárgyakhoz illenek, azaz: ha az ő okaik egybe vágynák foglalva, és azok eléggé erősek, 's egyenesen vágynák ellenbe-téve, tehát vi-szontagosan megkissebbítik egymást és azokk műve egyenlő azon maradékokkal, melyly a' lankadtabb érzékenységek' Somájának 1^ az erősebbek Somájától való elvétele után fenmarad*). Ha pedig egyik eléggé erősebb a' másiknál, az erőtlenebb elnyomódik es az a' kedvben ki nem nyilvánkozik. Hogy ha ilylyen érzékenységek közül két külörnböző erejű érzékenység egyenetlen vagyon ellenbe-téve; akkor a' kepzelés el változtatja az erőtlenebbnek okát oly' valamire, a' mi a' fő érzékenységgel nem tsak meg egyez, hanem azt meg is erősíti**). [141.] *) Jegyzés. Ugy kisebbül meg a' nagy-ehetőség a' tsemer által, bátor azt a' jelen nem lévő dolgokk tsak merő képzelésből nyertük volna-is. Mert a' képzelt irtózkodást az ételre viszszük altal, melyly előttünk vagyon. Szintén úgy elkedvetlenűl benünk valami dolog, ha anak rosz tulajdonságait által látjuk. **) Jegyzés. Anak fösvénységét, kit felette szeretünk, takarékosságnak; tékozlását adakozásnak mondjuk; 's a' t. A' homályos századnak közmondása: Si quis amat ranam.ranam putet Diánám, azt teszi: A' mi kepzelésünk által az alávaló tulajdonságokat meg-nemesítjük, 's önnön magunk erősítjük meg az által a' fő érzékenységet. - Ez anál hamaráb meg esik, menél hasonlóbbak egy máshoz az érzékenységek, Innét magyarázhatjuk-meg: miért ill mindenkor legfelsőbb poltzon az erősebb érzékenység; miért vagyon néki hatalma minden egyéb szomaéd érzékenységeken; 's miért alkalmaztatják mindnyájan ehez magokat. 133. §. Az egyenetlen ellenbe tett érzékenységekről. Hogyha két egybe foglalt érzékenységek egyenetlen vágynák ellenbe-téve, és eléggé erősek: tehát előre egyik a' másikat víjja, vagy inkáb tsere támad közöttök, melyly az ő egybe keveredésekkel végződik-el. Az egybe-kevert érzékenységekről ez a' törvény: hogy azok, vagy egészen kellemetesek, vagy kellemetlenek, a' mint tudniillik, vagy a 1 kellemetesek, v a' kellemetlenek felől haladják a' mértéket*). Az egybe-kevert kellemetes érzékenység nem oly' szelédségű ugyan, mint a' tiszta, mert érezzük a' bele kevert keserűséget, de ellenben tartósab; bé-ássa magát jobban a' kedvbe és meg nem elégíti a' lelket oly hamar, mint a' tiszta érzékenység. Vagyon mind azon által: oly édesded fájdalom is, melylyel semmi érzékeny testi gyönyörűség fel nem ér. Ebben leg többet kell tulajdonítanunk az eszközökk, melylyek érezhetőú . , javított szo
