Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Szó-, fogalom-, hely-, névmutató

343 szabad ország, 's nemzet 115 szabad tselekedet feltételei: a) hogy a' tselekedet önséges légyen, b) hogy a' tselekedet ne tsak világos, hanem kivált képekből és érzékenységekből is eredjen, c) hogy a' tselekedet törtenetes (contingens) légyen, az az: minden egyéb tselekedetek közül választódhasson ki. 192 szabad vallás 115 szabadság 191, 192 szabadság, lélekményes, lélektudományos: ... az abban áll, hogy az embert valami tselekedetnek tételére kénszeríteni ne lehessen, hanem ő maga magát tökélje el arra való szükséges indító okokból... 192 szabadság, metafizikai: Meg lehet-e a' jelenséges lélekményben vitatni, hogy az embernek légyen metafizikai szabadsága? Mi azt mondjuk, hogy nem lehet, mert még soha senki se tapasztalta, hogy az ember az indító okok ellen is tselekedett volna valamit. 192 szabás [szabály] 93 Szabó Dávid 263 szaglás, ízlés 44: "A' természetnek ösztöne szerént élő emberben és barmokban hathatósabb a' szaglas /sic!/ és ízlés. Ez a' kettő az ember' éttelmének tehetségén igen hatalmaskodik. A' ki megbolondul, közönségesen elveszti szaglását és ízlését." 44 [A látás /nézés/, hallás igéi a régiségben egyértelmű jelentéssel tapadtak meg. A szaglás és ízlelés — talán azért is, mert a szaglás feltétele a szájba vevésnek — több analógiát mutat. R. Hutás Magda /1981. 436-440./ az Apor Kódexben megtalálta az 'ízés' szaglást jelentő igét, s az 'iz' szó szag jelentésére is fényt derített.] Szája izére szól. VI. [Domby /1807/ 'ételkívánás'-nak mondja, hajói esik valami.] Szájkérő és nyeldeklő 155 [Az első szó jelentése ismeretlen, Varjas /1943/ szavai között sem szerepel a szájkérő szó.] szakadatlan 206 szándék 1. akarat szégeljük megvallani 220 szégyen 268