Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Szó-, fogalom-, hely-, névmutató

313 keserűség, moeror 263: ... az egybe-kevert kellemetes érzékenység nem olyan szelédségű ugyan, mint a' tiszta, mert érezzük a' belekevert keserűséget, de ellenben tartósabb; bé-ássa magát jobban a' kedvbe es megnem elégíti a' lelket oly hamar, mint a' tiszta érzékenység. Vagyon mindazonált: oly édesded fajdalom is, melylyel semmi érzékeny testi gyönyörűség fel nem ér. 141. [Bárány Péternek tulajdonított, publikált szó. Hadi és más 1790, Szinnyei ifj. 1881.] készség 112, 173;... nem mindenkor egyenlő a' készség 94, 96 [A XV. sz. első felében szerszám, ez "metaforikus áttételekkel juthatott el a szó mai készség jelentéséig." /Büky 1986. 132./ Bárány a mai helyesírás szerint írta, s a mai értelemben alkalmazta.] készséga mozgásra 75, 236 készség kútfeje a hajlandóságnak 185 készszerítődik a' tyúk a' tojáson ülni 195 [késztetés] 1. kísztés 184 kételen, kénytelen (necessarius). Lat.magy.szót. N betű. kételen-műv (necessaria actio). Lat.magy.szót. N betű. kételenség, kétel (necessaritas). Lat.magy.szót. N betű. [kétértelmű szó, pl. az üstök, mint csillag és mint Elejink üstöke] 93 kétségbe esőnek nem tsak tekéntete vad, hanem az ön-gyilkosságra is ke'szsége vagyon. 173 két szemmel 43 kévány 177, 265, 1. még megkévánás kéványnak és utálynak ...históriája 177—192 kiejtés 110 kielégítés 128 kifejteget: ...az észnek, az után a' szívnek ereje kifejtegetődik. III kifényesités: ... a' hazafial elméjének és szivének kifényesítésére. III kigyomlálás 4 [átv.ért.] [kijelentés, állítás,] prodicatum, mondovány, állatvány, 1. ott. Szűts F.I. szava. ,