Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Szó-, fogalom-, hely-, névmutató

302 inaknak megerzéketlenűlése 17, 230 inaknak elevenítő ereje 22—24, 230 inaknak kisztössége: Kik születésektől fogva az inakk nagyobb kísztösége miatt alkalmatosak a' látomosságra, azokat a németek igy nevezik: Ein neues Sonntagskind. 80,1. ott. inas hús, musculi 13 Domby /1807/ inahúsának nevezi az izmot. inas lélekzet [tudománytalan feltételezés]: ... helyesnek nem tartjuk, méglen meg nem vitatják, hogy inas lélekzetek vágynák ... 211 indiai Brahminok 203 [India népei] = indiánok 197 individuum, egyedes; singulare,égy égy 256 individuum, öggy egy.Téggy égy. Lat.magy.szót. I betű. indulat 7, 229: ... rend kívül való állapotokhoz kell számlálni minden kellemetes, vagy kellemetlen érzékenységeket is; de tsak akkor, ha olylyan léptsőre hágnak, hogy a' nagy erőszak miatt azokat méltán indulatokk mond[juk] .,. 226 [Bárány a Physiologjától és Physiognomiától várta, hogy] meghatározzák mind azoh jelenségeket, melyek minden indulatkor a' testben lenni szoktak. 176 indúlatlan vagyon a lélek 125 indulat és felháborodás 125 [indulatos, puskaporos — mondja a népnyelv. /Erdélyi 1851. 201./] inger, rúgó, elater 262 inger, elater animalis, az a' mi a' tselekedetre bírja a' lelket kedvösztönnek ingernek, elater animalis ... neveződik. 178 [Inger, kedvösztön, kisztés, kísztődés, kisztetés. E szavakkal írja le a lélek felajzott állapotát, mely soha nem állati ösztöneredetű. A kedv ösztön is a lélekre hatott nyom jele.] [Bárány Péter publikált szava. Hadi és más 1790, Baróti-Szabó 1792., Szinnyei ifj. 1881., Szily 1903.,Kornis 1907.] intellectus, értelem: újra termő tehetséghez tartoznak minden tehetségek, melyek egy közönséges név alatt értelemnek, intellectus mondatnak. 34 \ v v intellectus. Érték, jobb erteték, ertékére adom. Lat.magy.szót. I betű. Szűts F.I. szava.