Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Szó-, fogalom-, hely-, névmutató

298 homályos érzés így tehát, a' mit kepzelünk a' homályos érzés helyét foglalla el, főkép', ha a' képzelt dolognak a' homályos érzéssel valami hasonlatossaga vagyon. 100 homályos és vegyült képek okai 29, 182 homályos és világos érzékenység 147 homályos magatudás 117 homályos megkivánás 179 Home a keptársalás törvényéről 92 Homér kepzelődései külömböznek Ossiánétól. 84 Horátz a versszerzésnek mesterségéről... 83 Horátziusok 160 hoszszallot beszéd 260 hoszszalt velő, medulla elongata 13 hottentották 109 hőségben, nálunk hévsegben vagy héségben 213 Hume a keptársalás törvényéről 92 hűség, hívség 138, 1. méghívég iconem: Ipsa vox Graeca tőrja (sic!) non aliud, quam iconem, imaginem denotat 263 [Burian /1908/: icon, iconis acc. icona, kép, képmás] 1. kép. iconem, idea kép, 263 Idea, kép, képzelet — Tűn, Tünet. Lat.magy.szót. I betű. [Burián /1908/: idea, ae — tdea (sic!), eszme. tbya (sic!) tünemény, P. Benyák szerint idea in intellectus divini. A görög Á070a, kép, ige, tűn, igéz, Szózat. L. még ige, kép. idea in intellectus divini 263 [L. idea, ide, igéz, Szózat, tűn, iconem, imaginem Isten igéje, szava, beszédje, kijelentése az apostolokhoz és azok írásaiban az ó- és újszövetségben. Ha a héber Dabar szót vesszük alapul, az ige jelenthet eszmét is. Az Alexandriában élt zsidók Krisztus születése előtt szó, beszéd, eszme, idea értelmet tulajdonítottak a logosz szónak. Az idea szót Pláton értelmezésében olyan fogalomnak is vették, mely által a