Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Szó-, fogalom-, hely-, névmutató

294 gyönyörűségnek kívánása 190 győzedelem 196 gyulvány, phlogiston 259 "éghető hig, gyulvány, phlogiston". Lat.magy.szót. P betű; 1. még gulvány [Bárány Péter publikált szava. Hadi és más 1790, Szinnyei ifj. 1881., itt: gyuladó híg] ha, particula conditionalis Hungaris est: Ha; [helyesen: conditio] hadaz botjavai a levegőben 166 ha-hogysag, conditio [helyesen: conditio] 259: A' tiszta értelemnek foganatjai tsak merő hahogyságok, melyek alatt; és merő módok, melylyek által az érzéseket, és képeket közönségesen észre vészük. 118 [Buiján /1908. 173/: con+dico, egyesség, megegyezés, szerződés, feltétel, állapot, sors, viszony, minőség, stb. A könyv leírásánál, a fogalmak értelmezésénél a megegyezés, néhol közmegegyezés szó bizonyult alkalmasnak a körülíráshoz. A szó a bölcselet tudományába beépült kategória fogalmat közelíti meg, amely a létről szóló legáltalánosabb logikai tartalmakat foglalja magába. Másik értelmezése szerint a tiszta ész törvényszerűségeivel teremt tudattartamot a tapasztalat adataiból. Kant 12 kategóriáját négy fő csoportba rendszerezte: mennyiség, minőség, viszony, mód. Báránynál a mennyiség, minőség és viszony jelenti a hahogyságot; a módot külön említi. L. még gondolatok külszabása. ] [hajlam] 1. hajlandóság hajlandóság, propensio 77; hajlandóságból szokás kerekedik 184 hajlandóság, egy indulatú hajlandóság 147 hajlandóság, gyakorlott tselekedetekre való készség 184—185 hajlandóság, kétféle. Ha tsak egy dolognak javát illeti, akkor különösnek mondódik; ha ... egész világ javával bajlódik, közönseges hajlandóságnak neveződik. 197 hajlandóság külömbözik az ösztöntől. Igaz ugyan, hogy minden ösztön hajlandóság is légyen, de ellemben nem minden hajlandóság ösztön. 196 hajlandóság, különös 197 hajlandóság [Locke szerint] Miből származik a' hajlandóság, szokás és erköltsi magunk viselete. 84