Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Szó-, fogalom-, hely-, névmutató

279 elev ítélet, idétlen ítélet, praejudicium 255 [Bárány Péter publikált szava. Hadi és más 1790, Szinnyei ifj. 1881., Komis 1907.] elfojt valami bennünket 126 elhervad: ... kiknek a testek a' mertéktelen élet által, elhervad: azokk az ő képzelések is elhervad. 76 elhervadot virágnak képe 146 elhitetem magammal 74 elkülönnözöm, elkülönözés, fosztogatás, abstractio 258 ellenbe tett érzékenység 138,140 ellenség 207 ellenvetés 21,230 ellenzeni 101 ellenyeg, objectum; allanyag, subjectum. Lat.magy.szót. O betű, Szűts F.I. szava /?/ elme "... egyikk virgontz, másikk találmányos, harmadiknak mell, a' negyedikk közönséges 's a' t.elméje." 103; [Büky /1986/ megfigyelései a Huszita Biblia fordításánál: elméjének gondolata /124/, elméjében megbolondul /128/, elmével figyelmez /121/, több esetben kedély, kedélyállapot /150/ és lelki egyensúly /133/. Az animus=elme fordításnál józan ítélőképességet, szándékot, akaratot értelmeztek. /60—61/] ebne-el acumen 68 elmélet, elméleg, élmény, theoria. Lat.magy.szót. T betű. Szűts F.I. szava, kivéve az élmény formációt. elmélkedésben való gyönyörűség 155 elmélkedő felleng-ész, genie speculativum 111, 256; [Az összetétel Bárány publikált újítása. Hadi és más 1790, Szinnyei ifj. 1881., Komis 1907.] elmélyülni, theoretice confidence. Lat.magy.szót. T betű elmének külömbsége 103 élmény, theoria 256, Lat.magy.szót. T betű: A' lelekk magatudásaból és a* magatudasnak törvényeiből, melylyek a' nyomokat illetik, válik az egész