Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Szó-, fogalom-, hely-, névmutató

269 [állati lélek]: mi nálunk és a

1 barmoknál az érzésnek, hallásnak és beszédnek eszközei oly szoros foglalatban vágynák... 104,107 állatvány, mondovány, prodicatum. [Szűts F.I. szava. Bárány a könyvében nem használta, a Lat.magy.szót. M betűjéhez iktatta be a magyar szót; valószínűleg utólag, mivel itt talált hozzá helyet. L. mégmondalog. Értelme kinyilatkoztatás,jósige. L Ige.] állatviadal, miért szeretjük 142 almának valósága 38 álmod 88 álmodás 211: A' kép-társalas sok idétlen íteletekk (prejudicium) kútfeje ... az álmodásnak pedig és a' gondolatok egész határjának legnagyobb mestere. 103 [A Bécsi Krónikában leírták az 'álomnak látása' fogalmat, mégis úgy találta Büky (1986. 132), hogy álmodás alatt egyaránt értették az alvást és álomképet. /Az álomkép és árnyéklélek kapcsolatáról 1. Büky 1986.14/] álmodás eredete 212 álmodás értelme: alvás, elalvás 211-212 álmodás, látás, képzelés 211 álmodni, somniare dicimus 253 álmodozás tehát oly' neme az álomnak, melyben a' külső érzések meg nem szűnnek ugyan, de a' belső tehetségek szüntelen munkálkodnak. 212 álmodozások [álmodás értelemben] 217 álmodoztanak 225 álmosító szerek 23 álmot gerjesztenek, a' 'sibbasztó szerek 210 álmunkban néha ... az órát is olvassuk. 117 a' loppal jelenkedők ... legtováb tartanak [érzékenységek] 145 álom 117, 127-128, 209-210, 212: Az agynak elevenítő ereje a' betegségek által megromlik, az álom által megvidúl. 23 álom [álomba merülés, elalvás értelemben] 210—211