Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Szó-, fogalom-, hely-, névmutató

266 Feltüntettük azt a körülményt is, ha a korabeli vagy késó'bbi szakirodalomban Bárány Péter publikált szavával találkoztunk, s megadtuk a publikáció lelőhelyét, melyek feloldva irodalomjegyzékben is megtalálhatók. A jelentős lélektani szavaknál hivatkoztunk Büky Béla (1986) szavaira, melyeket a Huszita Bibliából merített. Ha a Bárány Péterre nagyon jellemző, népi bölcsességre utaló felfogás és tárgyalásmód tűnik fel, gondolatait megerősítendő párhuzamként Erdélyi János (1851) közmondásgyűjteményére hivatkoztunk. Néhol a régi magyar irodalom adott példát a dokumentált szó előfordulásához: Apáczai-Csere János (1625— 1659), Bod Péter (1766-1982), Comenius Amos János (1675) stb. A hivatkozások lelőhelyadatai az irodalomjegyzékből kideríthetők, éppúgy, mint a szótárak, szaklexikonok, enciklopédiák stb. könyvészeti leírása. Pontosan megtalálhatók a Bárány-féle Szó-tár-ban a szervek anatómiai elnevezései, ezeket tehát fölöslegesnek tartottuk a mutatóban külön kiemelni. Az érzékszerveket és a nemes érzőeszközöket (látás, hallás) nagyon részletesen leírta, de a többi háromét is; ezért ezekre a mutatóban mindig csak utalás történik: öt érző eszközök címszó alatt. Mivel a szaglást és ízlést nem különítette el élesen, ezzel részletesebben foglalkoztunk.