Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Szó-, fogalom-, hely-, névmutató

265 Szó-, fogalom-, hely-, névmutató E mutatóba a könyv jellegzetes szavait, a tudományos, és szorosabban véve a bölcseleti rendszer fogalmait, a földrajzi helyneveket és a személyek neveit tüntettük fel. A szavak és a tudományos rendszer fogalomtára a Bárány Péter könyvében leírtak alapján került a szóban forgó mutatóba, melynek célja a jellegzetes szavak és fogalmak kidomborítása, esetenkénti értelmezése, de nem célja előfordulásuk összes lelőhelyének felsorolása: csak a szóra vagy fogalomra legjellemzőbb adat(ok) közlése. Ugy véltük, hogy minden szó és minden előfordulási hely feltüntetése egy terjedelmesebb mű: Bárány szavainak szótárát nyújtó munka feladata lenne. A földrajzi nevek és személynevek esetében viszont már teljességre törekedtünk. Bárány a könyve végén latin-magyar és magyar-latin Szó-tárat állított össze. E Szótár saját szavain túl a kortársak és főként Szűts F.I. (Szűts István György) nyelvújítási szavait tartalmazza. Bárány Szó-tár-a tehát nem tükre a műnek, csak tartozéka. Ezért a Szó-tár-ból csak azokat a szavakat emeltük ki, amelyeket a könyvében le is írt. A Szótár egy fogalomhoz több alternatívát ajánl. Előfordult, hogy a mutatóba nem a Szó-tár címszava, hanem az adott címszó egy variánsa került, mivel Bárány ezt használta. Bárány következetes volt a fogalomrendszerében, ezért nem engedtünk a csábításnak, hogy egy új nyelvújítási-bölcseleti szótárt hozzunk létre, hanem következetesen Bárány szellemi arculatának kidomborítására törekedtünk a jelen mutató segítségével is. A mutató címszava vagy Bárány Péter saját szava, természetesen Báránytól eltérően dőlt szedéssel, vagy olyan szó, amely általunk adott mai nyelvi formában utal Bárány ma már ismeretlen, szokatlan alakú szavára. Az ilyen címszavakat szögletes zárójelbe tettük: [ ]. Ugyancsak szögletes zárójelbe került minden szó vagy mondat, amely értelmezés céljából került a címszavak alá. Kerek zárójelben maradt minden szó, amelyet Bárány maga is kerek zárójelbe ( ) tett. Ferde vonalak között / / az irodalmi utalások találhatók. A címszavak utáni szám Bárány itt közreadott könyvének eredeti lapszámát adja meg. A mutató a mű tartalmát is szeretne adatszerű feldolgozásban reprezentálni. Ezért, ahol szükségesnek tűnt, a már említett módon szögletes zárójelben röviden leírtuk a fogalom lényegét. Ezzel az olvasónak szerettünk volna gyors segítséget adni a szöveg tartalma megértéséhez és a továbbolvasáshoz. A megértéshez azonban, ahol lehetett, Bárány Péter egy-egy mondatát közöltük. Ezek a mondatok mellőzve minden írásjelet közvetlenül kapcsolódnak a címszóhoz vagy, ha lapszám után következnek, pontos vessző előzi meg leírásukat.