Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Irodalmi, történeti és költött személyek

193 szavait terjesztette. Azért írja az egyetlen ige szóhoz, hogy a Benyáké, mert már sajátjának érezte a műnyelv legtöbb szavát. Talán ez a legtöbb, amit egy ilyen kiváló tanár mint Benyák Bernát kívánhatott. "Ekkor itt él Bárczafalvi és hatása érezhető Bárány nyelvén." úja Simái Ödön arról a kéziratról, melyről később megállapítja, hogy "úgy látszik el is veszett". Az viszont, amit az elveszett Pszichológiáról összegzésként elmond, lényegében mindent tartalmaz, amit tudtak róla. "A kéziratban maradt, s úgylátszik el is veszett Magyar Pszichológiának így is megvan irodalmi és nyelvtörténeti érdekessége. Bekapcsolódik Báróczi Sándor életébe, irodalmi szereplésébe, másrészt, több ma élő szó őrzi emlékét nyelvünkben, melyek nem a hadi és más útján, hanem Baróti Szabó Kisded szótára (1792), de még inkább Szemere és Helmeczy közletésével keltek életre, akiket Kazinczy figyelmeztetett a Pszichológiára Báróczi Életrajzához ...." (Simái, 1918.). Simái Ödön Bárány Pszichológiájának tartalmi vonatkozásait is érinti: "1792-ben megjelent Horváth Ádám Pszichológiája, aki a szófaragást mellőzi. Tehát fölöslegessé vált a sok, rossz új szóval telített pályadíjnyertes mű" (Simái, 1918. 14., 1-2., 15-17.). Ezzel a véleménnyel lezárult a Pszichológia történetének első felvonása. Simái Ödön azok kérdésére is megadta a választ, akik a Bárány kortársainak életrajzával kapcsolatban foglalkoztak a pályatétellel vagy magával a Magyar Pszichológiával. Beöthy Zsolt (1887) Báróczi Sándorral egyetemben utalt rá. Fraknói Vilmos (1902) és Bártfai Szabó László (1913) Széchényi Ferenc életéhez kapcsolódva. Váczy János (1915) Kazinczy sorsa után történő kutatásai közben sok pontos adatot gyűjtött Bárány Pszichológiájához és könyvének első kötetéből kitűnik (297.), hogy érdekelte, mi történt a kézirattal. Ujat mondani nem tudott Olafsson Piacid sem (1940), de Széchényi Ferenc irodalompártolói tevékenységére fényt derítve Bárány Péter kortársairól és szellemi környezetéről eleven képet festett. Mind a felsorolt kutatók véleménye, mind a díjátvevő beszéd, mind a megtalált és immáron olvasható kézirat arra figyelmeztet, hogy a Magyar Pszichológia helyét a Kant hatása alatti magyar irodalmi alkotások sorába helyezzük el. A kézirat sorsa Választ kell adnunk arra a kérdésre, hol volt közel kétszáz évig az elveszettnek hitt Magyar Pszichológia. Uj szereplőkkel kell megismerkednünk. Bárány Péter unokaöccsével (1798-1849), Bárány Ágoston íróval és feleségével Bach Borbálával. A miskolci születésű Ágoston 1820-tól levelezett Kazinczy Ferenccel, eleinte Miskolcról, majd a Torontál megyei Bégaszentgyörgyről és Nagybecskerekről. A hajdani határőrvidék közigazgatási szervezésében vett részt. Bárány Ágoston verseket, majd történeti tárgyú műveket írt, többek között Torontál vármegye történetét. Magyar-török rokonszavak című kéziratáért (Társalkodó, 1937. 289.) az MTA levelező tagjai közé választották. 1844-ben feleségül vette Bach Borbálát, aki 22 évvel fiatalabb volt nála. 1848 tavaszán a szerbek fellázadtak Torontálban, s a vármegye helyett Vojvodinát szerveztek.