Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Irodalmi, történeti és költött személyek

189 kézirat, Horváth Ádám pályamunkája (Pálóczy Horváth, 1792.). Bárány tanulmányáról jó ideig szó sem esik. Egyedül Váczy János utal az okra (Váczy, 1915.): "Szelleme miatt, cenzúrai nehézségek miatt" írta, de hogy információja honnan származik, nem tudjuk meg (I. 290.). A díjátvevő beszédéből kitűnik, hogy Bárány "e jelenvaló világ legnagyobb bölcselkedőjének " Kantot tartotta. A szószedet A Hadi és más (1790. 726., 776., 799.) három folytatásban előtárt egy "csokorral" Bárány szavaiból, a tudós világ véleményére számot tartva. Ez a szószedet a kézirattól függetlenül külön életet élt és szerény volta ellenére hatott a nyelvre és foglalkoztatta a tudományos életet. Baróti Szabó Dávid Kisded szótárába már 1792-ben találunk nyolc szót a szószedetből (Grétsi, 1967. 459-464.). Ma is élő nyolc szó ez: alany*, inger, közvetlen, látomány, műszer, okfő, rendszer, társkép. Kilencven év múlva ifj.Szinnyei József kutatás közben rábukkant a szószedetre és rövid utalás keretében le is közölte a Nyelvőrben (Magy. Nyelvőr 1881.). Ez a közlemény további publikációkhoz szolgált alapul. Szily Kálmán 7902-ben kiadta a magyar nyelvújítás szótárát és ifj.Szinnyei közleményéből kiválasztott hét szót ismertet könyvében: alany, alvajárás, illetmény, képzelet, lény-löny, ösz-hang, rugósság. Könyvének értéke, hogy a szóképzésre is igyekszik fényt deríteni. Ugy tűnt, hogy Szüy összegző munkája (1902) a befejező aktus lesz a nyelvújítás szavainak összefoglalásához. Nem így történt. Pár év múlva, 7907-ben Komis Gyula a Magyar Nyelvben közölte le hatalmas gyűjteményét, visszanyúlva a XVI. századi tudósok munkáihoz. A gyűjteményben megtaláljuk Bárány Péter 50 szavát, melyek ifj.Szinnyei közléséből származnak. Legújabban Gáldi László (1957) könyvében bukkan fel Baróti Szabó Kisded szótára kapcsán az ott megjelent nyolc szó. A TESz ifj.Szinnyei cikke alapján: Nyr. 10:308. jelzéssel utal a szavaira. Néhol, pl. az egyed szónál így: Görög-Kerekes: Hadi tört. 2:727:NSZ. E szónál a TESZ fedezi fel az első megjelenést, mivel Bárczi (1941) még 1792-re dátumozza a szó keletkezését. Az eltérés onnan adódik, hogy Bárczi (1941) csak Szily (1902) Nyelvújítási Szótárán át dolgozta fel Bárány hét szavát, míg a TESZ felfedezve ifj.Szinnyei cikkét (1881), gazdagabb anyagból reprezentálhatta Bárányt. A TESZ válogatása alapján címszó lett az önismeret, az inger, alany, lény, egyed, vizsgálat, vitat. A TESz adataival való összehasonlítás tárja fel, hogy néhány ma is használt szavunk tőle ered (eredeti munka, belsőségünk, hasonlítás, hosszall, kénytelen, kényszerítődik, körtér, öngyilkosság, lekötelezés, lesben áll, mű, művész, mértékben tart, munkálódik, művelet, összhang, ötölvény, színkép, találmányos, tébolyog, tétel, választó, vehemens, vérkeregés). * Báránynál még allany.