Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Elő-járó Beszéd

Eló'-járó Beszéd [III.] A' Haza' javának előmozdítása Szent kötelesség. A' ki pallérozott ész, és szív a' Hazafiakban olylyaten oltár, melyről a' Haza' boldogulásának gyönyörű illatja a' külső nemzetekre is kiterjed. Sem az ész, sem a' szív ki nem fényesűlhet az olylyan Hazában, mely Tudományok nélkül szűkölködik. Sött a' tudatlan Elő-járókkal megterhelt Haza közönségesen Hajó-törést szenved. De hogy a' Pallérozás meg-mozdúlhatatlan Alapon épüljön, szükség elsőben is a' Hazában oly tudományt közönségessé tenni, melylyen minden egyéb tudományok fekszenek. Dylyen a' Lelekmény (Lélektudomany) melyben elsőben is az észnek, az után a' szívnek ereje ki-fejtegetődik. Hahogy pedig egyszer ezen kettőnek erejét, 's ezen erőnek törvényeit esmérjük; könynyű azt az után a' kifényesitésben is szabásokra venni. [IV.] Ez a' Hazafiak' elméjének, és szivének kifényesítésére szolgáló elsősége a' Lelekménynek (- tudománynak). De ha vizsgaloba veszszük az egész Böltselkedésnek Sistémáját (rendeletjét) onnét is kitetszik, hogy a' Lélek=ménynek (- . —) a' Böltselkedésben elő forduló Tudományok között is legelsőnek kell lenni (lennie), úgy mint, a' melyből a' Léleknek minden rendű erejét, 's tehetséget kitanulluk. A' Logikában tanűlluk, miként élhessünk hasznunkra lelki tehetségeinkkel legjobban, és legrövidebb üdő alatt. Az Ontológiában elő-adatnak az emberi esméretnek leg közönségesebb igazságai. A' Pneomatologiában meg esmértetnek a' Lelkek' tehetségei, és tulajdonságai, a' mint azokat nem tapasztalásból, hanem okoskodásból tudhatjuk. A' Cosmologiában előnkbe adatik az egész Világ, azaz: minden véghető (finitus) lönyök (entia), az ő meghatározásaikkal, 's egy-mással üdő, 's tér szerént való közökkel együtt. [V.] A' Természeti Theologiában meg visgáltatik a' Világnak Alkotója, minden tulajdonságaival, 's az Emberhez, 's más Alkotmányokhoz való közzévei együtt.