Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

II. Könyv. Az Érzékenység' Tehetségéről

79 [189.] a) Hogy semi érzékenységben se lehetünk álhatatosok, bátor ez eleinten legkellemeteseb légyen-is; végre a' leg gyönyörködtetőb dolgot is megúnyuk, 's más vala — mivel fel-akarjuk váltani. Azért kapunk minden féle újságokon. A' szünetlen való egyféleség kifáraszt. Az ótska, és régi dolgoíHc kevés bötse vagyon előttünk. Az ilylyen fel-váltat gyönyörűségben gyakran megtsalatkozunk, mert azt véllük, hogy nekünk maga a' tárgy tetszik; ámbár tsak magában a' fel-váltásban vagyon a' gyönyörűség, 's az ilylyen tsere miat nem tsak ez, hanem akár mi más tárgy is gyönyörködtetne bennünk: De valamint kedvünk tellett ezen megtserélt tárgyban: szint' úgy meg úíTyuk azt mindjárt, mihelyt vele megelégedtünk. Ugy nem külömben gyakran elhitetjük magunkal, hogy fontos okokból utálunk meg valamit; pedig nints egyéb hiba benne, hanem tsak hogy az mindig ugyan azon egyféle; mely miat azon tárgyal a' mi eszközeink már meg teltek. Azért nem tsuda.hogy sokkirályok lemondván a' királyságról, más életre adták magokat. Mert valamint meg unták a' királyi méltóságot; úgy meg bánták azután, hogy nem királyok. Innét lehet azt is meg-magyarázni, hogy némelyly emberek inkáb masban, mint a' magok szerentséjében szoktak álhatatosok leni. b) Hogy a' leg erőszakosabb érzékenységek leg kevesebb üdöig tartanak, mert azok leghamaráb kifárasztják az eszközökk erejét. — Ezt, mind a' kellemetes, mint a' kellemetlen érzékenységről kell erteni. Tsak az a' külömbség közöttök, hogy a' kellemetesekkel egyenlők, amazok mindenkor erőszakosabbak, és tartósabbak, mint emezek. [131.] c) Hogy a' tárgyakban lévő külömbféleség gyönyör ködtet bennünk' mert az által sokféle képpen érdeklődnek az eszközök. d) Hogy az eleinten kellemetlen érzékenységek a' velek való gyakor élés által kellemetesekké válnak anyira, hogy végre nálok nélkül el se lehetünk. Példánk lehet ebben a' por-tobák (bornót) szívás, vagy a' dohányzás és a' vas fonalakból szőt hegyes övek (szőr-zsák); a' kötelekkel való ostorozása a' testnek 's a' t. e) Hogy a' bánatnak orovossa az üdő; mert üdővel nem tsak meg-fogyatkoznak az által az eszközök, hanem más képek is elől adják magokat, melylyekR tárháza a' vigasztalás szokot lenni. 125. §. A képzelés is termeszthet érzékenységeket. Arra pedig, hogy a mi kedvünk akár kellemetes, akár kellemetlen érzékenységre gerjedjen, nem éppen szükségesek az igazi tárgyak, melylyek által az eszközök külső képpen illetődjenek. Mert elsőben a' belső érző eszközöket érdekelheti a' képzelés, a' külső érző eszközök nélkül.*); azután indítódhatnak-fel belőlről a' külső érző eszközök is