Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

I. Könyv

63 a' természet' vizsgálónak, mások a' képírónak, 's mások a' város' rendtartása' kormányozóinak fejében. Az első okát keresi ezen jelenségnek, a második arról gondolkodik, miként festhesse le ezen jelenségnek eleven képét, a' harmadik pedig azon, mi rendeléseket kell teni a' városban, hogy az abból eredő szomorú kártételeket meg lehessen ellenezni. Azért, mert mind a' háromnak tulajdon képekkel terhes a' feje, melylyek a' többi képek között uralkodnak, következőleg az ilylyen érzéskor veendő képre nem tsak önként, hanem az elkészült eszközök által is segítetik az elme. Az ilylyen érzés tehát valóban függ a' leieknek 's a' t. állapotjától. [102.] 101.§. A' társaid s által az érezhető nyom d tárgy kepével ebesül. Ugyan ezen képtársalásnak köszönhetjük, hogy az érezhető nyomok a' tárgyakk képeivel egyesülnek. Az érző eszközök által egyenként észre vészük tsak a' szinek, nehéznek, keménynek, szagnak, hangnak 's a' t. nyomait. Ez még nem képe a' tárgynak. Hogy anak képe lehessen, szükség azon fellől, hogy az érzéseknek hasonlítása által mint azt megtudjuk, ha váljon azon tárgy színes, nehéz, kemény, szagos, hangos e' 's a' t; mint pedig, hogy ezen egyenkéntes nyomokat egy foglalatban előnkbe tegyük. Ezen egybefoglalás, már a' kép-társalásnak műve. Annak kell tehát tulajdonítanunk: a) Hogy az érzések mellett a' tárgyakról képeket is nyerünk. b) Hogy nem tsak az érezhető nyomot, hanem magát a' tárgyat is észre vem látszatunk. *) Jegyzés. Ezen módja a' kép-társalásnak oly erős, hogy ha azon tárgynak valami képe nem mindgyárt ragaszkodik az érezhető nyomhoz, melyből azon nyom származik, vagy származhatik, bizonyos fájdalmat, és nyughatatlanságot érezünk mint addig, még a' mi képzelésünkk űrét ki nem töltjük. Azért vagyunk oly nyughatatlanok, ha estve a'házban valami zörgés támad, es a' nyomnak tárgyát fel nem találhatjuk. Ezen fájdalmat okozzák a' homályos képekk rendjei, melylyeket legnagyobb igyekezetünk után se világosíthatunk meg. Hogy a' képek' okainak kinyomozásában ne gyötrődjen a' község, azonal a' természet' felet valónak szárnyai alá siet. [103.] 102. §. Az elmének külömbsége miből származik ? Minden embernek vagyon tulajdon hatáija, melyben önnön gondolatjai foglaltatnak. Vágynák tulajdon úralkodó képei, következőleg a' képeket, mint tekéntetbe venni, mint egybe-kaptsolni való tulajdonságai. Valamint tehát, vagy hasonlatosságára, vagy külömbségére vagy belső foglalatjára, vagy elevenségére, vagy érezhetőségére nézve szokta a' képeket tekéntetbe veni; Szint' úgy társalkodnak öszsze az ő képei, és úgy állanak elejébe. Ugyan azon külömbség tehát, melyly a' kép-társalásnak módjában talál-