Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

I. Könyv

51 töltőt, hogy semi keppen nem lehetne őket a'józan észre hozni. Numa azzal tölté= =be a' tudatlan Romaiakk fejét, midőn őket a' maga törvényeire akarná vonni. [79.] hogy Egyéria Nimfával közlötte légyen törvényét, söt, hogy azok attól volnának, melylyeknek kézírását egy, vagy két század után vetette fel a' Romai határban egy ugyan Romai szántó-vető embernek eke-vasa. 75.§. Külsőfatytyúerzések. Az érzés, és képzelés közöt vagyon egy közepszer. Ezt Untzer külső fatytyú érzésnek nevezi. Tudniillik, gyakran megeseik; hogy a' mi érző eszközeink belsőképpen szintén úgy érdeklődjenek, mintha valami külső tárgy tet volna reájok nyomot. Dylyenkor meg nem kiilömböztethetem az ilyképpen támadót képet az érzéstől; és azt, a' mit észre veszek kivűlem való igazi tárgynak is tartanám, ha tsak annak nem létéről más törvények által meg nem győződném. Például: gyakran szikrázik a szemünk, tseng a' fülünk, 's azt véllük, hogy igazi szikrát látunk, és igazi hangot hallunk. 76. §. Azokat a' képzelés okozza. A' külső fatytyú érzésekk külömbféle okai között egyik, kivált képpen a' képzelés. Ennek hathatossága a' külső érző eszközökre oly nagy, hogy az embert (tsak telylyessen hitesse el magával) el-hiheti azon tárgynak igaziságáról, melylyet képzel. Nézzen bár egy= =valaki setétben sokáig egy helyre; majd külömb féle ábrázatokat fog látni, főkép' olylyanokat, melylyekkel terhes vala a' képzelés. [80.] Ha valaki az esőnek végefele (tsak igazán hitesse-el magával, hogy esik,) valamely homályos helyre teként, látni fogja, hogy még a' levegőből tseppek húllanak; holott, ha a' setétben látott abrázatokba botlik, be nem törik a' feje; se pedig ha az elhitetett esőre ki áll, meg nem ázik. Bizonyos az; hogy a' hasonló érzések némely bennünk lévő érzéseket el-változtatnak, és azokat, melylyek ezek közül, vagy homályosok, vagy elegendő képpen meghatározva nem valának, ki faragják. A

1 természetnek-tudományaban (Physica) vágynák oly módok, melylyekkel a' füstből oly mesterséges ábrázatokat lehet tsinálni, hogy gyakran a' meghalt atyádfiának képe is előtted forog. Főképpen azok készítik el magokat Látomosoknak (visionarius) kik önön testeket sanyargatások, ostorozások által elfonnyasztván az inakk egész alkotását kísztőssé teszik; ha elsőben az inakk alkatását bizonyos képeknek eleven képzelete által a' látomosságra elkészítik; másodszor, ha erősen hiszik mind azt, hogy azok igazi tárgyak, mind pedig azok könyen meg-jelenhetnek. Kik születésektől fogva az inakk nagyobb kisztősége miatt alkalmatosak a' látomosságra, azokat a' németek igy nevezik; Ein neues Sonntagskind. Ebből lehet meg magyarázni minden érezhető tsalatko-