Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

I. Könyv

40 [13.] a' tárgy' lehetősségének; tehát szükségképpen vezet minket ezen foganat valami másra is, akar tudjunk a' tárgy felől valamit, akár nem. Már pedig oly' természetűek az érezhető világnak tárgyai, hogy minden jelenség ismét más olylyanra vezesse az elmét, melynek végét az érezhető világban fel nem találhatjuk: kéntelenitetik tehát az elme az érezhető világon kivűl keresni azt, a' mit az érezhetőben fel nem találhat. Dylyenképpen támodnak tehát mi bennünk azon foganatok, melylyekk tárgyait a' jelenségek közöt fel nem találhatjuk; melylyeket érző-eszközeink' vi'sgálása alá nem vonhatunk; következendőképpen, a' melylyekről semi egyebet nem tudunk, hanem tsak azt, a' mit az elme' vezerlés magában foglal. Olylyan foganatok ezek: a) A' lönyökben lévő éppenségnek (absolutum) valóságnak (essentia) elementomnak (elejnek) foganatja. b) A' véghetetlennek, c) Azéppenségesen kénytelenek (absolute necessarius), d) Az egpsz érezhető világnak, azaz; a mindenségnek (universum) e) Az éppenséges, es eredendő erőnek (vis primitiva) f) Az Istennek, g) Az egyszerűnek foganatja 's a' t. Igazán szólván: mind ezen foganatokról tsak héjános esméretünk vagyon, az az: tudjuk, mik nem legyenek, nem tudjuk pedig, mik legyenek magokban. [59.] 53. §. Az egybe-tsatlai tehetsége. Az emiétett jelenséges, vagy érzés felet való, képes vagy igazi foganatokból állanak öszsze a' mi képeink, melylyeket vagy a' jelenségből veszünk, vagy önként ábrázolunk magunkk, az az: ő belőlök valamit ki hagyunk, jobban meghatározunk, és kiilömbféle tzélra egybe-kaptsolunk, hogy, vagy valami tárgyat képzelhessünk magunkk, vagy tárgyakat egy egészbe-rendeljünk. Azon külömb felékk egy egészbe való foglalását meg esmérni, anyit tészen, mint azt általlátni. A' kepeket bizonyos végre egy egészbe szedni, anyit tészen, mint azokat egybe-tsatbni (combinare). A' szisztémák (rendeletek) tehát, a' megvitatások, mesterséges találmányok, a" tulajdon képpen való tudományok, 's a' dolgokk rend szerént való osztályjok 's a' t. az egybe-tsatlásnak munkáji. Ezekre nézve tulajdonítunk a' lélekk egybe-tsatlás' tehetséget. Anynyival sebeseb leszek az egybe-tsatlásban, a' menynyivel töb képek vágynák jelen az én szabad valasztasomra, és a' menyivel jobban tudom az egybe-tsatlásnak formáját. Ezen tehetségnek tökélletessége függ: a) Az emlékezetnek tehetségétől, és tökélletességétől, és a képzelésnek elevenségétől. b) Az altállátás tehetségnek tökélletességétől.