Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Képek

MAGYAR NYELV KÖZÉRDEKŰ FOLYÓIRAT III. KÖTET. iy07. ÁPRILIS. 4. SZÁM. A magyar bölcseleti műnyelv fejlődése. II. íj. A XVIII. század vége télé a magyar nyelv iigye mindinkább nagyolb lendületet vesz; csakhamar nagy viía támad a magyar 8. Bárány Péter :s ír ebben az időben egy lélektant *" „szül lőtt nyelvünkön.* Műszavai a következők: silány: subjectum; egyedes, magános: siugularis, cl ej: eieiiientum; elev ítélet, idétlen ítélet: ; raejudicium: elmélkedő fellensr ész: gt tie spc nlativum; ein.én;- : théoria; éppenséges: absoiutus; crrckenyes: ucnsitivus; érzékenység: r-ensio doloris v. voluptPt's: érzemény: sensatio; érzemény telet; való: iran-eendentalis; é" ü műszer, urganon sensus; eszirély: consqientia sui: ii'e véry

: relatio; " Ez a szó lelki (si írituu'.sj ntm fordul még mi'a elő, hanem 'n- '• tn nondig Kötetlent iinmatenvüs mond: pedig nilv gjak.an előforduló, ".-taIifcysikai ég VMíláh: műszó ! ** A :nai Kcpz;í szó a képzés• >. öl származik, roeiy. Apáczai, Sartop, l'cnyák, Vorváli; stb. műnyelvében fontos s.'.ercj.a. A XIX. század eli j ;ől 7öi'r;>f. sanok (Vo>-< tellung) mondják s csak a század közepén kiizái vis.-za mrgi; t ké;.~-% képűd. Sőt Simon József Sándor a képzés helyett ma már kepsrielést. mond. (Athnnaeum. 1902. 198 l.j "' Lélckroi való tudomány. 1790. V. ö. Hadi es más nevezetes tfir.é"etek. Ilt 1790. 742. 1. :s Ny. : 308 "Bárány Péter is ír ebben az időben egy lélektant 'szülött nyelvünkön'" Komis Gyula cikkéből. Magyar Nyelv 1907,3,10-18)