Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Szó-, fogalom-, hely-, névmutató

325 meggondolat, reflexió: ... a.'Belső érzés mely által azt érezzük, ami bennünk művelő­dik ... nem egyéb ... hanem magunktudasa (önesmerete) a' mi Belső­ségünknek, a'mi állapotunknak, és nyilvánkozasiríHc, melyet Loke meggondolatnak, (reflexió) nevez. 49 meggondolat foganatjai, conceptus reflexionis, Kant 56 meghatározás, determinatio 26 [Benyák 1777-től tanította.] meghalt anyádnak képét valamely bűbájos elődbe teheti 44 megigéz 263 megijednek némelyek a' magok árnyékától 101 megismerhetőség 122 megismerni 225, megesmérni 122, 242 [megismerés] esmérés, notio, esméret, cognoscio. Lat.magy.szót. N betű megitta: Akkor volt legájtatosabb, midőn magát valamenynyire megitta. 207 meg-jelenhetnek 80 megkevanás vagy megutálás oka: ... végre egészen homályba bőrül és nem hágy maga után egyebet, hanem a' gyakorlott tselekedetre való készségét, mely­re a' kedv mindenkor jobban és jobban hajlik, ez a' kútfeje a' haj­landóságnak. 184-185 [Bárány Péter publikált szava. Hadi és más 1790, Szinnyei ifj. 1881.] megkevanás vagy megutálás kútfőiről 193-207 ösztön 194, szokás 195, hajlandóság 196, képzelés 198, lelki esmé­ret 201-207 megkévánat, megkívánás 190 megkívánja 10 megkívánás 179 megkívánás eredendő volta 190 megkívánás eredendő volta Spinoza szerint 190 megkívánás kútfői 1. megkevanás ... kútfőiről megkívánás és utálás eredendő oka 189

Next

/
Thumbnails
Contents