Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Szó-, fogalom-, hely-, névmutató

317 [Bárány külső, küllem értelemben használja A- fenn/, a kül-sőből vonta el a kül-t, s így lett publikált szava. Hadi és más 1790, Szinynyei ifj. 1881.] külje: a' testnek tetsző külje 96 külömbfeleség 153; Sem az igen nagy külömbféleség, sem az igen nagy egyféleség nem tetszik az embernek. 158; 1. még külső es belső tökéletesség külömböztetés a' beszédben 106 különös hajlandóság megegyez az önszeretetűvel ... az tsak a' hajlandó embernek tulajdon javára ügyel. 147 különös (partikuláris) zseni 111 különösség, felleng ész, Genie. Lat.magy.szót. G betű külső erő 191 külső érzés, sensatio externa 37, 49—50; külső érzések valóban nem egyebek, hanem az illetésnek külömbfele módjai. 39 [Az érzéklet, sensatio elemi, tovább nem bontható élménye, pl. a zöld szín látása. Az észlelés, percepció összetett, pl. egy arc látása. E fölismerést elsőként Wundt írta le. /Pszichol.alapf. 1978. 45./] külső érzés és belső tehetség 1. álmodás 212 külső érző eszközök: látás, hallás, ízlés, illetés, szaglás 36-44,45—48,233 külső javak, becsület, a' helyes egészség, kincs, gazdagság, egyindúlatúság a' hozzánk tartozó tárgyakkal, emberekkel, érzelmekkel, mások belső java, szomorú és víg, képzelés, együgyű mondák és tselekedetek 162 külső nemzet III [külföld értelemben] külső 's belső érzés 77 külső 's belső tökéletesség 157; Az első alatt értődik a' tárgyak' formájának megegyezése, az utolsó alatt pedig a' tárgyak belső alkatásának meg egyezése azok feltett tzéljával. 157 külső vastagabb érző eszközök 150,245 külszabás, forma Lat.magy.szót. F betű lábferedő (nálunk lábvíz) 210 lábszártörés 225