Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Szó-, fogalom-, hely-, névmutató

300 jelenségben a tárgyak, de még a sajátságok is, amelyeket neki tulajdonítunk, valósággal adottak. /66/ Az Ige a jelenséges lélekmény alapszava, maga a tárgyiasult kép, amely nem más, mint lélegzetes képpé nemesedett anyagi valóság. A kép tehát, nemcsak a kézzelfogható tárgyak (iconem/ percipiálása lehet, de lehet látomás és lehet emberi gondolat, érzelem, akarat képe is, sőt lehet az Ige szavakat sem igénylő igézet, mert aki igéz, az gondolati képet közvetít. A nép hitvilágának még ma is élő lelkiaktusát megidézte a tudomány csarnokába és helyet adott számára. Az igézést lélektani folyamatnak fogta fel és akaratátvitelt értett alatta. Magát a lélektani fogalmat /igézés/ használta fel egy szó /Ige/ eredetének megvilágításához. Az igézés kapcsán meg sem említi a szemmelverést, a rontást, mivel tudta, hogy mind a célt, mind az eljárásmódot tekintve is különböznek egymástól. Dömötör Tekla is külön fejezetben foglalkozik az igézéssel /1981. 146./ és a rontással. 1143 J A tűnik és igéz között az alany szempontjából annyi a külömbség, amennyi a percipiálás /tűnik/ és akaratátvétel /igéződés/ között lehet. Ez azért figyelemreméltó példázata Báránynak, mert általa nyelvi védelmet talált Benyák racionalizmusához, aki szerint a Xoyoo és az Ige egy fogalom: a megtestesült akarat. Büky 11986. 127./ szerint a Huszita Bibliában az Isten szava, tanítása az ige. Az ige testté lőn azt jelenti, hogy az isteni beszéd öltött testet. Garay János: A jós Ige /bem. 1836. jan. 19. Pesti Vigadó/ c. darabja hordozza e jelentéstartalmat.] II. ige: mesterséges igékk, Tárgy szavakk megmagyarosításában ... VII, 85 ül. ige: Nemelyekk jobb az emlekezetjek az igekxe, nemelyekk az igazi dolgokra nézve. 85 [elvont fogalom] igen távúi létekben hatnak 29 igéz: a' gyermeket megigézte. 263,1. Ige [Laufenauer Károly /1899. 211./ a szuggesztióról írt előadásában kitért a népi gyakorlatra is: "Az igézés ... abban állott, hogy valamely egyénnek sok ideig szemébe nézett a boszorkány, s aztán átkát susogta rája. S ha az illető csuda-gyermeket szült, a nép úgy fejezte ki magát,hogy a boszorkány megigézte." Erdélyi /1851. 199./ gyűjtött olyan mondásokat, amelyek közel állnak Bárány lélektani szemléletéhez: Igézt volt neki, azaz észrevette, hogy a lelkébe láttam.] így, imígy, amúgy, imígyítem, modifico 261 imígyítődett, modificatus 261