Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Irodalmi, történeti és költött személyek

220 távúi valók". "Azért viszket a' tolvajnak tenyere oly' könyen, mert felette távúi kepzeli magának az akasztófát" (149.). A' kellemetességnek és kellemetlenségnek kútfejéről Gyökeres kútfők a külső érző eszközök által nyert érzékenységek. A szemünk közvetíti a szépet. A Szép Mégis a szemmel látható szép mellett a füllel felfogott szép hangokat is értékeljük, és a képtársalás útján keletkezett érzelmi benyomásainkra is mondhatjuk, hogy szépek. Szép a természet és az emberi alkotás, pl. egy szekfű vagy a Péter templom Rómában. Tetszenek a "derekak", vagyis háromszögek, de "legjobban a kerek hosszak", mivel ezekben legnagyobb a különbféleség "egy részetskének sints a' kerek hoszban máshoz hasonló helyhezletje " (153.). Itt érti meg az ember Mendelssohnt, mikor azt mondta "A' szépség nem egyéb, hanem a' különbféleségben való egység". A szépség meghatározása egyéni kérdés és társadalmi ráhatás eredménye. Ezért fontos szerepe van a megítélésben az ösztönnek és a szokásnak. Gyökeres ösztön "a nyúgodalom, munkálkodás, táplálás és párosodás" (154.). Az ösztön a szokásokban nyer kifejezést és együtt munkálkodik az értelemmel. Minél szabadabban tör át a lélek az ösztön, a szokás, az értelem gátjain, annál boldogabb, s több gyönyörűsége telik a tevékenykedésben. Ehez a Belső érzés adja a formát; ez a; Rend-tartás — ösz-hang Több esztétikai és etikai kategóriát tárgyal a tételen belül, összhang a "szeresen egymást követő hangok folyamatja", de az illendő viselkedés is; és a lélek külső és belső tökéletessége (157.). Az összhang nem jelent egyhangúságot, hiszen a lélek a változatosságban megújul és a belső rendet megerősíti. A szerző is könnyedébben bánik írásművével, "ha szabadon és könynyen dolgozot légyen a művön" (158.). Felszabadulása a léleknek az újdonság varázsa is. Újság A szellemi munkát végző embernek is jól szolgál minden Újság, mert "töb olyan kepeket szolgáltat az elmének, melylyek még az abban lévőkkel nintsenek öszsze társalva". Érdekesek a váratlan és véletlen dolgok is, melyek csak azért nem azok, mivel titokban mindig lesi őket a lélek. A szokott kép viszont könnyebben és elevenebben tűnik elménkbe és "nem kell neki mas, idegen kepre nezve lesbe állni" (159.). Ugyancsak a könnyű észrevevés miatt értékeljük sokra a nagy dolgokat. A Nagy A nagy, a szörnyű, a felséges, a mérhetetlen olyan fogalmak, melyek a változatosságot jelentik a köznapival szemben, míg Az Igaz az az alap, melyre a szellemi munka épül. Sokra becsüljük hát "az olylyan termékeny igazságot, mely szerént a mi tudományunk' épületjének héjánosságait kipótolhatjuk" (161.).