Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)
Irodalmi, történeti és költött személyek
215 mellett, melyet észrevettünk, vagyon egy vegyült mellékkép" melyek "a' lélekben meg nem szakadva fekszenek, csak a' tárgyakra nezve egyenként" (91.). Ha bennünk a képek sorának egy része felserken "felserken az egesz rend" (92.). A gondolkodásnak ez a képessége segíti elő a tudományos rendszerek megalkotását: Hume, Home, Perárd, Wolf, Mayer rendszerét. Nem csak lineárisan járhatom végig a rendet, hanem összegyűjthetem a többiből is az engem érdeklőt, sőt az emlékezet is fölserkenti a képeket (együttlétei törvénye). Hasonló kép hasonlót serkent (következtetés törvénye). A tárgy tulajdonsága alapján felserkenő képek Bárány Péter szerint a rend törvénye szerint viselkednek. Végül megállapítja a causationes, müvoksdg törvényét, amely az érzékszervi benyomások alapján keletkezett képtársalásra vonatkozik. Ha különböző rendszerből gyűjtöttem az engem érdeklőt "ezen csatkep altal az en gondolataim tarházának kulcsát egeszen hatalmam alá veszem" (94.). "A kepek felserkenésének es a keptársalásnak egyaránt lépcsői vágynák" (94.). Vannak uralkodó képeink, ezek könnyebben serkennek fel, a szomszéd-képek világossága is meggyorsítja a felserkenést, mert "jobban figyelmez a' lélek rea" (95.). Végül "annál szorosabban összetársalkodik ket kep es azok viszonylagos felserkenése annál bizonyosabb, mennel jobban figyelmeztünk mind a' kettőre, mikor eszrevettük ... mennel többet gondoltuk őket együtt ... mennél több foglalattal vágynák egybekapcsolva, azaz mennél hasonlóbbak egymáshoz" és akkor az összekapcsolt képek "mind összességgel állnak előttem, mintha csak egyes egyedül való nyomok volnának" (96.). A képcsatlakozás útján keletkezett képzetek néha a képzelet világába tartoznak, s aki nem keresi elemzés útján az eredetüket, velünk született képeknek tekintheti őket, vagyis igazilönyöknek, melyek "sok lélektudományos csalatkozás" okai lehetnek (96.). Az idea média, a köz-kép* vezérel egyik képről a másikra, mely néha homályos, anynyira, "hogy megcsalatkozom, mintha egyikről a' masikra ugrottam volna, vagy azt velem, hogy azon kep hirtelen az eszembe ötölött ... Csaknem elhitetjük magunkkal, hogy azokat vagy a' termeszet vagy eppen valami természet feletti löny öntette belénk" (97.). A képtársalásból vezeti le és érdekesen világít rá a szólásmondások keletkezésének lélektani feltételére. "Ha egy jelenségre gyakrabban más jelenség következik, képeik bennünk összetársalkodnak, úgyhogy, ha egyik felserken, azonnal rea varjuk a' masikat is, mint valami jövendőt, ezen épül a hasonló történetek várása ... Az ilyen várást nevezzük elev-érzésnek" (97.). Ha pedig nem tudjuk pontosan, mit várunk, pl. egy vicc csattanóját, de körvonalait érezzük, az az elev-érzékenység. A téveszmékre is kitér. A képek szerben (sorban) vannak. Ha a láncból kiesik egy szem, ez a felejtés. Az elfelejtett adatot a képzelet pótolja ki. így keletkeznek a téveszmék, mert "a' képzelés gyakran kidolgozza azt, ami az erezhető nyomban homályos vagy lankadt, sőt azt meg is vesztegeti" (100.). * Bárány Péternek a köz-kép az idea média felvetése a képek kapcsolódásánál az átmenetet feltételezi a gondolkodásban és az irrealitás kiküszöbölését szolgálja. Kelemen János (1978. 91,) a képekről írva megállapítja, hogy a képzet érzéki eredetű, de átmenetet képez a megismerés elvont, logikai fokához. Átmeneti jellege főleg abban mutatkozik meg, hogy a dolgok empirikus jegyeit együttesen ragadja meg, egy közvetett logikai út érdekében. Alanyi természetű, de fiziológiai oldala is van; lényegében az egész személyiség pszichikus tevékenysége.
