Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)
II. Könyv. Az Érzékenység' Tehetségéről
107 A' szerelmes tárgyról töbnyire helytelen, és nevetséges ítéleteket hozunk, azt képzeléssel oly' valamire változtatjuk, a' mi néha az egyéb érezhető világban nintsen; minden szavunk és tselekedetünk tsak ő reá tzéloz; ha szerelmesünkel együt nem lehetünk, inkáb vagyunk maganosan, 's akkor is mindig tsak szerelmesünkről álmodozunk. Ha más dologról beszélünk is, akár egyenesen, aki egyenetlen, mindenkor bele keverünk valamit a' szó közben szerelmesünkről, igazságtalan dolgokat kévánunk szerelmesünktől; hogy tudni-illik ő sémit se érezzen, gondoljon, tselekedjen, hanem tsak a' mit mi akarunk. Terentius a' szerelem' müveit így úja le: A' szerelemben vagyon gyanakodás, köny hullatlsok, harag, és újra meg-békelés. A' többi jeleiben meg egyez a' szeretet az örömnekjeleivel. [175.] 164. §. A Gyűlölség. A' Gyűlölség másnak oly tökélletességeiből származó szomorúság, mely mi nékünk káros. Ennek az ő nemei: A' Rosz-akarat (malevolentia), mely másnak szerentsétlenségén való öröm; A' Harag oly' unalom melyly a' nékünk készakarva okozot kissebségből; A' Neheztelés oly unalom, melyly a' nékünk nem kész akarva okozot kissebségből ered. Belső jelei ezek; Lankadt, nem egyenlő, de még is hamar érverés; a' testben lanyság (Lágy-melegség); az éltető nedvekk megrothadása; a' többi jelekben meg egyez az a' szomorúsággal. Külső jelei pedig ezek: Az ábrázatnak rántzos és rettentő tekéntete; szikrázó szemek, kemény hangú és pattogó beszed; felette nagy lelki, és testi erő. Egyébként a' kemény harag árt az egészségnek, de a' neheztelés használ. Tapasztalásból tudjuk, hogy a' kemény haragban meg haltakk szíve meg-repedett; a' kemény harag gyakran guta ütést okoz. Minden harag töb féle betegségekk jelenségeit mutatja. A' ki haragszik elsőben, úgy tetszik, mintha félne; de végre neki dühödik. 165.§. A' Tsudálás. A' Tsudálás a' szokatlan és új tárgynak 1* kellemetessegéből és anak egyszeri meg nem foghatásából vegyült érzékenység. A' felette való tsudálkozás almélkodisnák mondatik: Ezen érzékenység a' szemeket és kezeket felemeli, a' testet meg merevíti; az értelmet és Szózatot gyakran meg gátolja. Ha rémüléssel egyűt vagyon, halált okoz; és az ő kiváltképp-való tulajdonsága, hogy a' hajszálokat fel borzasztja. [176.] 166.§. Helyes e'zen osztály. Az ilylyetén állapatjai a' kedvnek, mind külömb féle léptső-űek lehetnek, mint mivoltok szerént is külömb féle képpen meg imígyesedhetnek. Erre való nezve; valamint a' természeti históriában levő testekk jelenségeik bizonyos szabásokra nem vévődhetnek: szint' ^ az eredetiben: tagynak
