Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

II. Első küldetés

84 megtudhatta, hogy mikor köt jobb üzletet, ha elviszi, vagy ha valamelyik bécsi kereskedőházzal tárgyal. Ugyanazt a kereskedőt nem érdekelte volna ugyanaz az áru Pesten, ami a tengertől 350 mérföldre fekszik. "Egyszóval, az angol kereskedő általában csak az egyes országok kikötőit ismeri." 1 Blackwell ennek ellenére hitt benne - s ezzel nyugtatta meg aláíróit is -, hogy néhány angol tőkést rá lehet venni, hogy egyenesen a magyar tulajdonosoktól vásároljon, s maga szállítsa a szárazföldön is az árut. Öt olyan kikötő volt, ahonnét Magyarország árut küldhetett Angliába: Fiume, Trieste, Galac, Hamburg (a Dunán és az Elbán át) és Rotterdam (a Dunán és a Rajnán át). De csak egy kikötő volt a sajátja: Fiume. Az első teendő az volt, hogy kiszámítsák, melyik a legrövidebb út Pestről Fiúméba. Körmend felé 77, Szőllős-Györök felé 71 német mérföld volt. A dunai út Károlyvárosig a Száván és Kulpán, majd utána a Louisenstrassén, háromszor olyan hosszú időt vett igénybe. A hajózás megoldotta volna ezeket a problémákat. Egy angliai ügynök állandó kapcsolatot tartott volna egy Magyarországon felállított bizottsággal. Minden kereskedelmi és közlekedést érintő információt megosztottak volna egymással: az út- és csatornaépítés kérdését épp úgy, mint a folyami hajózásét. Blackwell a következő sorokkal zárta körlevelét: "Az ország érdekeire és boldogulására nézve káros, ha a törvényhozás pontatlan és hiányos adatokon alapszik. így tehát bizakodva várok arra a percre, amikor az ügynökséget meg lehet szervezni ahhoz, hogy az ügyeket úgy tudja irányítani, hogy az előnyös legyen, s olyan kiváló férfiak is elismerjék, akik szerény erőfeszítéseimet drága szülőföldjük érdekében támogatják." 2 Aligha lehet kétséges, hogy az 1842 nyarán készült levél megírásakor a következő évi diétára gondolt. A körlevélben Blackwell rámutatott annak szükségességére, hogy Pest és Fiume között megfelelő vasúti hálózat legyen, s következő magánakciója arra irányult, hogy megalapítsa a vasutat, vagy legalább annak egy feltétlenül szükséges részét. 1842-től 1846 januárjáig kapcsolatban állt Széchenyivel, akinek óriási talentumát és befolyását meg akarta nyerni a vasút-tervnek. Ha Széchenyi ezekben az években írt naplóját olvassuk, az az érzésünk, hogy a kiváló gróf ­bár a vasútépítés pártján állt -, a három meglévő terv egyikét sem részesítette előnyben. A bécsi pénzügyi körök - valószínűleg a bankár Sina György báró támogatásával - az európai vasúti hálózat kiterjesztéseként akarták megépíteni a fiumei vonalat, úgy, hogy egy Bécset Triesttel összekötő vasút épüljön. Kossuth 1. "A Mcssieurs, etc." 623. old. 2. Ibid., 624. old.

Next

/
Thumbnails
Contents