Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

II. Első küldetés

81 jogát arra, hogy saját maga határozhassa meg vámtarifáit. Amikor erre a királytól kétértelmű választ kaptak, a reformerek egy csoportja, Kossuth inspirációjára felállította az "Országos Iparvédegyletet", azzal a szándékkal, hogy ha a nemzeti védővámokat nem lehet védővámmal védeni, akkor azt az állampolgárok otthonaiban kell létrehozni. Vásárolj magyar árut, ez volt a hazafias jelszó, és valóban nem illett olyan külföldi árucikket venni, amelynek magyar gyártmányú párjához hozzá lehetett jutni. A "Védegylet" nemzeti sőt talán tartományi válasz volt, nem csak a tarifa kérdésére, hanem a vámunió kérdésére is, mely List nyomán előtérbe került. A Habsburg birodalom, mint olyan - vagy a dunai államok - nem tudták ellensúlyozni a porosz-német vámuniót, bár egy bizottság

1 javasolta, hogy állítsanak föl egy dunai vámuniót 1829-ben, s a javaslatot az 1832-1836-os diéta is támogatta. A király elvetette a felterjesztést. Britannia is megsínylette a porosz vámtörvényeket, s kereskedelmét akadályozták a magas francia, osztrák és orosz védővámok. A gyakorlatias brit válasz az volt, hogy átalakították hajózási és vám szabályzataikat, bejelentették a kereskedelmi kölcsönösség elvét, és egy sor kereskedelmi egyezményt kötöttek: Poroszországgal 1825-ben, Ausztriával 1829-ben és - a közvetítő szerepét játszva - Ausztria, Bajorország és Würtenberg között is kereskedelmi egyezményt hoztak létre. Minthogy a National system megjósolta, hogy a porosz-német vámunió Anglia kereskedelmi érdekeit veszélyeztetve

1 kiterjed majd Dániára, Belgiumra és Hollandiára is, Britannia úgy járhatott el a legjobban, hogy mozgékonnyá tette saját magát, megszabadult gabonatörvényeitől és német-angol kereskedelmi szerződést kötött.

3 Az egyezményt 1841, március 2-án írták alá. Blackwell tisztában volt a nemzetközi helyzettel és felismerte, hogy a reformra éhező Magyarország az új kereskedelmi-vállalkozói lehetőségek előtt nyitva fog állni. Tanuja volt Széchenyi dunai hídja fölépítésének,

4 és ismerte a munkálatok angol szakértőit. Mint ahogy az előző fejezetben már láttuk (I. d.), az 1832-1836-os diéta számos ülésén részt is vett és beszámolt az ideiglenes 1. Relatio sub-deputationis commercialis in objecto ineundi commercialis tractus Hungáriám inter et reliquas heredidarias suae majestatis Sacratissimae ditiones. Pest, 1829, (Horváth J., "Blackwell János angol-magyar kereskedelmi akciója, etc.", Közgazdasági Szemle, 49. köt. 1925, 617. old.). 2. Horváth J., op., cit., 620. old. 3. English Historical Review, XXV, 1910, 496. old. 4. Széchenyi, Naplói, 6. köt. 83, 277. old. Blackwell a híd tervezőjének, Tierney Clarknak (17831852), az építőmérnöknek társaságában is meglátogatta Széchenyit.