Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

I. A küldetések előzménye

70 beszámolón is.

1 Az állami és az egyházi nevelés koordinált rendszere, iskola minden faluban, középiskola vagy liceum minden jelentősebb városban, nagy és gazdag egyetem Pesten, kívüle még hat más felsőoktatási intézmény és számos szeminárium: röviden ezzel dicsekedhetett az ország.

2 Amikor a pénzügyi és hadügyi igazgatásról ír, Blackwell őszintén kimondja a véleményét: "... bár Magyarországnak független törvényhozó testülete, s nagyszerű helyi intézményei vannak, az irányítás két legfontosabb ága szempontjából minden tekintetben osztrák tartomány..."

3 [A szerző kiemelése.] Talán, hogy a kedvezőtlen benyomást csökkentse, a megyegyűléseket fölmagasztalta: "Nincs még egy olyan ország Európában - a mienk sem kivétel - mely ilyen hatékony politikai eszköz birtokában lenne, mint amilyennek a magyar megyegyűlések."

4 Évente öt alkalommal tartanak ilyet a nemesség minden rétegének részvételével, akik szabadon szólhatnak. Blackwell, jellegét tekintve a magyar megyét inkább egy svájci kantonhoz, mint egy angol megyéhez hasonlítja. A megyegyűlésen helyi és nemzeti ügyeket tárgyalhatnak. A tisztviselőket háromévenként választják, közfelkiáltással. A megyegyűlésnek jogában áll panaszával a királyhoz fordulni, s ezzel nem ritkán élnek is, mint például 1823-ban, amikor tiltakoztak a bécsi kabinet alkotmányellenes módszerei ellen. De a gyűlések törvényhozói hatalmának gyakorlása a legfontosabb. Blackwell feljegyezte, hogy a diéta alsótáblájának tagjai nem független képviselők, mint az angol parlament tagjai, hanem küldöttek, akik megyei utasítás alapján cselekszenek. Mivel a küldötteket visszahívhatta a megyéjük, s mivel a megyegyűlések állandó kapcsolatban álltak egymással, Blackwell úgy gondolta, hogy ez a republikanizmus jele, mely dacolhat a királyi önkénnyel. Blackwell csak értekezése felénél tért át a magyar diéta részletes megtárgyalására. Ha korábban tette volna, az olvasó biztos beleszédül a nemes intézmény bonyolultságába. Először is: a magyar diétán négy rend képviseltette 1. Ezekről a beszámolókról jó összefoglalást ad G. Kornis, Education in Hungary, (New York, 1932) könyve, mely diakronikus és kronologikus tanulmány. 2. ACTS, 828. old. (A történész Kosáry D. a tizennyolcadik században kialakuló oktatási rendszert európai modellnek nevezi. Művelődés a XVIII. századi Magyarországon, Budapest, 1980, 403-447. old.) 3. ACTS, 829. old. A Korona 20 000 fős magyar hadsereget kívánt, az országgyűlés 28 000 embert szavazott meg. (Vö. MACARTNEY, HE., 242. old.) 4. Ibid.,