Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

I. A küldetések előzménye

50 felügyelőjével. Dewar ajánlólevelével felszerelkezve 1834. október l-jén Orsovánál találkozott "a gazdag magyar mágnással, aki életét teljesen hazája újjászületésének szentelte".

1 Október 2-án Széchenyivel ebédelt, s megtudta tőle, hogy a gróf "a Duna partján olyan széles utat kíván építetni, melyen a szekerek is elférnek"

2, s szándékában áll, hogy a Dunát teljes hosszában hajózhatóvá tegye. Ennek megvalósítása érdekében korlátolt felelősségű társaságot alapított, melynek tagjai a diéta két házából verbuválódtak. Három hajót építtetett Triestben, birminghami gépeket hozatott hozzájuk, s aztán "a részvényjegyzők a diétához fordultak petíciójukkal, hogy szentesítse a vállalkozást.

3 Metternich ellenezte, amire a "gróf válasza ... egyértelmű volt. Ha nem óhajtja, hogy a diéta maga fogadja el a petíciót, s cselekedjen a megszületett megállapodás szerint, akkor fogadja el Ön ezt..."

4 Úgy látszik, Széchenyi gondot fordított rá, hogy Quin kedvező képet formáljon, s bevezette őt a magyar reform program útvesztőibe, melyek jó részét ő kezdeményezte. Orsován Quin tudomást szerezhetett a magyarok tudásszomjáról, a reformerek törekvéséről, hogy megváltoztassák a tulajdonjogi törvényt, a magyar nyelv fejlesztéséről, s megtudta, hogy "Széchenyi gróf volt az első, aki magyarul beszélt az országgyűlésen."

5 "Mivel a reformerek Európa legtöbb országának intézményeit jól ismerik, különösen Angliáéit, melyet szinte a bálványozásig imádnak, [kiemelés a szerzőtől], Magyarország állapotának tökéletlenségei miatt, mely gátolja civilizálódását, s ezt tisztán látják és keseregnek is fölötte, egyidejűleg azonban arról is meg vannak győződve, hogy ... az alapvető változásokhoz idő kell."

6 Mr. Quin leír néhány a reformot elősegítő változást, beszámol a jelentősebb nemesek számára londoni mintára létrehozott, Nemzeti Kaszinónak nevezett klubról, a Dunán átívelő híd tervéről, egy új magyar nyelvű újságról, s Széchenyi gróf kiadott köteteiről. Ami a cenzúrát illeti, annak nemlétéről vagy létezéséről nemsokat tudott, mint ahogyan a kormányzati formáról, s a magyarországi parlamentáris rendszerről sem. Metternich kormányzata tökéletesnek látszott a szemében. 1 .Ibid., 109. old. 2. Ibid., 125. old. 3. Ibid., 124. old. 4. Ibid., 125. old. 5.Ibid., 130. old. 6. Ibid., 131-132. old.