Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

I. A küldetések előzménye

41 A Versekből nyerhető bizonyosság a következő: egy 1824. július 25-én keletkezett Pistoia-ban írt akrosztikon elég rövid ahhoz, hogy teljes terjedelmében közöljük. Free in his thoughts tho'seldom to thought inclin'd In friendship firm tho, of a wavering mind Deep versd in learning yet a learned fool Engaged in studies fit but for the school Leaving fair Science for Chaldaick lore Imbueting thus each day his judgement more Sober in conduct, in ideas wild, Manly in purpose but in deeds a child Aspiring now and then to break his chains Yet for want of spirit still a slave remains Extracted from a Hun; Unknow to fame Read th'initials and you'll find his name. A fenti sorok kezdőbetűiből nyert név Fidelis Mayer neve, aki Esterházy Pál herceg titkára, s Blackwell első tanácsadója és élete végéig hű barátja volt.

1 Az 1820-ban Bécsben-Pesten kötött ismeretséget kétségtelenül a későbbiek folyamán is ápolták.

2 Mayer barátsága s az általa Esterházyval kötött ismeretsége abban az időben értékes, később pedig rendkívül fontos magyar kapcsolat volt a számára. 1. Merészen gondolkodik de ritkán bántja gond A kedves hű barát aligha nem bolond Jóságában, s tudását nézve, mert tutyimutyi; Elmélyültségéről mégis fölismerhetni. Rámondhatnám, hogy a tudományokat Felhagyta, s most gyúrj

3 a kaldeusokat Is, ha pedig nem gyárt horoszkópokat Dejszen ád gyakori jóslatokat. Elvetné a sulykot de józan esze van, Láncait letörné de béklyója van. Hunniából jött, céljai nemesek, Sorkezdő betűkben nevét megleled. [Kabdebó Tamás fordítása] Fidelis Mayer Esterházy Pál hercegnek, a későbbi londoni osztrák követnek a titkára volt Bécsben. (Vö. Horváth E., op. cit., 8. old.) Londonban Mayer kapcsolatot tartott a londoni University College professzoraival (University College Correspondence, MAYER, 1838:4321). Élete utolsó szakaszában Magyarországon volt katolikus pap. 1862-ben halt meg. (Szinnyei, 8. köt. 349. old.) 2. Blackwell Palmerstonhoz, London, 1850. június 14. (H. M. VI.)