Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

V. Negyedik küldetés - az utolsó misszió

193 az a hír járta, hogy Blackwell Frankfurtba megy, semmi bizonyíték nincs rá, hogy valóban ott volt. Azonban 1848 júniusában és júliusában Szalay és Blackwell több levelet is válthatott egymással

1, mert július közepén Pázmándynak, aki kapcsolatban állt Szalayval, azt mondták, hogy Blackwell beleegyezett, hogy "levelező" legyen (valószínűleg diplomáciai levelezésről volt szó)

2 Nagyon valószínűnek látszik, hogy azok az iratok, melyeket 1848 nyarától Blackwell kapott, Szemerétől, a belügyminisztertől származhattak, és a Németországba tartó Szalay útján küldhette őket. Július 5-én az országgyűlés új ülésszakát, az elsőt, melyet Pesten tartottak, megnyitotta a nádor. Az országgyűlés az elsők közt próbált megbirkózni a horvát kérdéssel. A királyi leirat - amit Blackwellnek is megküldtek, s ő le is fordította - az "integritásról" szólt, s a törvények sérthetetlenségéről, melyeknek az annektált területeknek, így Horvátországnak is engedelmeskedniük kellett. Kilátásba helyezte, hogy a király "hosszabb időre" Budára költözik, de betegség címén kimentette az uralkodót távolléte miatt, s felhatalmazta a nádort, hogy szentesítse az országgyűlésen hozott törvényeket. Foglalkozott Magyarországgal az angol sajtó is, cikkek jelentek meg a Timesban, a Manchaster Guardianben és a Daily Atewíban, melyek a magyar eseményeket értelmezték. 1848 július 24-én Blackwell kettős céllal, érintkezésbe lépett Lord Palmerstonnal. Küldött neki egy térképet a Habsburg Birodalomról, melyet az Ismeretterjesztő Társaság által kiadott négy résztérképből állított össze. Kísérő levelének utolsó előtti szakaszában a következő kijelentést tette a Magyarországról szóló cikkekkel kapcsolatban (azért vélte ezt szükségesnek, mert "bizonyos emberek" neki tulajdonították a cikkeket): "Sohasem volt semmilyen kapcsolatom az újságokkal, soha nem írtam egyetlen sort sem, bármi legyen is a téma politikai újságba, s amíg azt a reményt táplálhatom, hogy Őfelsége szolgálatába állhatok, nem is áll szándékomban."

3 E sorok mellett, Blackwell több levelet küldött a külügyminiszternek, továbbra is abban bízva, hogy végül a kormánytól megbízatást kap. Augusztus 5-én Blackwell figyelmeztető levelet írt a Frankfurtban tartózkodó Szalaynak.

4 Levele elején csodálkozását fejezte ki, hogy az új 1. Blackwell továbbított egy levelet Esterházy hercegtől Lord Eddisburynek 1848. június 29-én. Valószínűleg a pesti konzulátusról volt benne szó. Blackwell Eddisburynek, London, 1848. július 10., P.R.O. F.O. 7/362. 2. Ibid., 44-45. old. 3. Blackwell Palmerstonnak, London, 1848. július 24., H.M. VI. 4. Blackwell Szalaynak, London, 1848. augusztus 5., H.M. LETTERS és passim.