Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

III. Második küldetés - hivatalos megbízatás

112 Kereskedelmi Társaság és a Védegylet helyzetéről, a föld- és házadóról, a Kereskedelmi Bizottság munkájáról, a Pénzügyi Bizottságról, a szabad királyi városokat érintő reformokról és a nacionalizmusról írt. Ha Sir Róbert Gordon arra kérte volna diplomáciai ügynökét, hogy az országgyűlési ügyeket valahogy csoportosítsa, Blackwell bizonyára két csoportba osztotta volna őket: az alkotmányos reformok tartoztak volna az egyik, a nacionalizmus gyümölcsei a másik csoportba, - az utóbbiakat Blackwell "magyarizmusnak" hívta. Az alkotmányosságot még 1844-es viszonylatban is könnyen meg lehet határozni. Tágabb értelemben jelenti: 1. a kormány alkotmányos rendszerét, 2. az alkotmányos elvekhez való ragaszkodást.

1 Mivel az ország kormányának a kereke nem a magyarok kezében volt, az alkotmányosság, ahogy Blackwell és maguk a magyarok használták csak "az alkotmányos elvekhez való ragaszkodást" jelenthette, s még szűkebben: azt, hogy az országgyűlési viták az ősi szokások és lassan fejlődő törvények tiszteletben tartásával zajlanak. De Magyarország különleges helyzetben volt, mint törvényesen deklarált "regnum independens" (1790/1 lO.tc.), egy birodalom politikai szervezetén belül különleges helyzetet élvezett (a birodalommal csak a "király" személye kapcsolta össze, törvényei nem), s a törvényhozói és részben a végrehajtói hatalmat maga gyakorolta. Habár nem voltak külön miniszterei, az ősi megyegyűlések rendszere által Magyarország működő alkotmányos hatalommal rendelkezett. S amennyiben megfizették az adókat, és a nádor sikeresen kormányozta az országot, a helyi parlamentként működő megyegyűléseket alkotmányosnak ismerték el. Mivel a megyék küldötteik irányítását teljes mértékben a kezükben tartották, a parlamenti alkotmányosság gyökere a megyerendszerben volt. Mivel az összes tisztséget nemesek töltötték be, ez a rendszer konzervatív volt

2: az alkotmányosság bástyái mögött nemesek és szabad emberek álltak, a plebejusok kívül kerültek. Ennek következtében az 1848-at megelőző évek magyar alkotmányosság kifejezésének konzervatív árnyalata is volt (a nemesség tradicionális jogainak és privilégiumainak védelmét 1. SOED, 2. köt. 1778. old. 2. II. József uralkodása alatt, aki hivatalába lépvén nem akarta az országgyűlést összehívni, a nem nemesek is betölthettek bármilyen közhivatalt. Elhatározásából engedett 1790-ben, s összehívta az oiszgágyűlést. Az 1843-1844-es diéta 5. törvénycikke újra törvénybe iktatta József rendeletét a nem nemesek közhivatal viselési jogáról.