Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

II. Első küldetés

99 ügyintézés során a magyar nyelvet használni.

1 Később, mikor a magyar nyelvről szóló törvényjavaslatot néhány kiegészítéssel elfogadták, Blackwell ezt írta Gordonnak: "A parlament két ülése közt a három horvát megyegyűlés követeket küldött a császárhoz (vagy Magyarország királyához), s azt kérték, hogy küldötteiket engedjék (Őfelsége) utasításainak megfelelően cselekedni, azaz, hadd beszéljenek latinul a diétán." "A horvátok ellenséges érzései, akik a Magyarországtól való elszakadásról beszélnek - az Unió hatályon kívül helyezéséről!! - inkább vallási, mint nyelvi természetűek: Horvátországban csak két elismert vallás vagy egyház van, mégpedig a római katolikus és a görög katolikus vallás, míg Magyarországon a kálvinistákat, luteránusokat és unitáriusokat is törvényesen elismerik. Most pedig az alsótáblán elfogadott törvényjavaslat a vallási kérdésről tartalmaz egy olyan cikkelyt, amelynek értelmében a protestáns vallásokat Horvátországban is szabadon gyakorolhatják. Mivel nem mernek szembeszállni egy olyan törvénnyel, amit a kormány szentesített és a pártok támogatnak, helyi jogaik megsértéséről panaszkodnak, stb."

2 Blackwell szemmel láthatólag a magyarok pártját fogta, bár a tárgyilagosságát nem vesztette el, még Sir Róbert Gordonnak írt beszámolóiban sem. Másrészt viszont mikor magyar barátainak írt, például Horhy Mihálynak (róla már esett szó: Il.b.), vagy Szemere Bertalannak, a hangnemet megváltoztatta. Még mindig objektív volt, de az országgyűléssel és döntéseivel szemben sokkal kritikusabb. Helytelenítette a nyelvi törvényt, melyet a magyarosítási láz kifejezésének tartott, s mely időt és energiát vett el a gazdasági kérdések megtárgyalásától. A kérdést kiváló politikai érzékkel és prófétikus előrelátással, Szemeréhez szóló egyik levelében is felvetette: "Sajnálom, hogy a diétán ilyen fordulatot vett a dolgok állása, s attól tartok [az országgyűlés] fel fog oszlani. És miért? Mert Önök nem engedik, hogy a két horvát küldött, nem túl fényes gondolatait, rossz latinsággal fejezze ki! Nem lett volna jobb és államférfiúhoz méltóbb, ha inkább szótlanul engedelmeskednek a királyi leiratnak?

3 Tételezzük fel, hogy a két horvát egy hétig tartó, horvát nyelvű beszéddel zaklatja Önöket: nem kell meghallgatni. Ha a császár-király ezt 1. Proceedings of the Hungárián Diet, P.R.O. F.O. 7/311. 2. Blackwell Gordonnak, Pressburg, 1843. augusztus 24., H.M. I. 3. A királyi leirat utasította a diétát, hogy a nyelvi különbségek ügyét igazságosan és barátsággal oldják meg.