May István: Die Briefe von Antal Reguly an A. A. Kunik, 1845–1855 (A MTAK közleményei 25. Budapest, 1990)
Reguly Antal A. A. Kunikhoz írott levelei
120 találtunk egy pogány embert, aki lefordította nekünk a levelet." A Béla birodalmában élő több százezer kun közül egyetlen egy sem akadt, aki a tatár nyelvet ismerte. A kun Miatyánkról v. Jerney úr 8 különböző másolatot közöl; a bennük lévő hézagok, szavak és mondatok kihagyásai azt bizonyítják, hogy abból az időből származnak, amikor a nyelvet már elfelejtették, nem értették meg, s ezért teljes hitelességet nem érdemelnek. A palócokról Miután bebizonyosodott, hogy az orosz és lengyel krónikák polovecei azonosak a magyar és bizánci források cumanjaival és kunjaival és Anonymus nyomán azokat a vidékeket jelölik meg, amelyeken Nesztor a 7 polovec fejedelmét (Anonymus kunjait) mint ugyanazon nép más, kisebb csoportjait Magyarország meghódítása után az országban letelepítette. E d és Edume r a Mátra hegységet kapta meg. Bungera Miskolc melletti környéket, amely fia, Bor s után a Borsod megye nevet nyerte el. Onsa d a Nyárád folyónál lévő Borsod és Heves megyében, Kete l Tokaj és Miskolcz között Zemplén megyében, Et e és Boyta Baranyában és a Bataszék melletti Tolnában helyezkedtek el. Ezenkívül Bereg megyében Huhot alatt és Komárom megyében, a Wag és Nuitra folyók mentén is letelepedtek kunok, vezéreiket azonban nem nevezik meg a krónikák. Ed, Edumer, Bunger, Onsad, Huhot területein mai hazánkban a palócok laknak. Ete és Boyta területének lakosai — ha különböznek is a palócoktól — nyelvük és erkölcsük tekintetében számottevő hasonlóságot mutatnak velük. Ketel kun vidékeinek és Komárom megye lakosairól csak általánosságban tudunk annyit, hogy sajátosságaikat megőrzik nyelvükben; pontosabb hírforrások azonban hiányoznak róluk. Az a név, amelyen ezek az árpádkori kunok a törvényhozásban, oklevelekben és más történeti dokumentumokban előfordulnak, se nem Cu n. sem pedig Palocz , hanem "latrones / vagy latrunculi Regis Hungáriáé" (a magyar király vagy Magyarország zsiványai vagy rablói), ami a latr o latin szó régi jelentése szerint olyan előőrsöt jelöl, amely saját kockázatára való szabad zsákmányolás jogával rendelkezett, (lásd Dufresne Glossariumát), - ahogyan ezt Constantinus) Porph(yrogenitus) kifejezetten a kabarokról állítja. Nevük tehát az orosz és lengyel polowz fordítása. Az a tény, hogy a magyarok új harcostársaik megjelölésére elfogadták a polowz (palocz) nevet, azzal magyarázható, hogy a velük való egyesülés Oroszországban történt, ahol ugyanekkor sok orosz is csatlakozott a magyarokhoz. Mindeddig csak egyetlen olyan dokumentum ismeretes, amelyben a paloczokról mint kunokról történik említés. Az 1629-ben Nagyszombatban tartott zsinat aktáiban arról az apátságról van szó, amelyet Cletus egri püspök 1232-ben a Mátra hegységben alapított. A régi oklevelek szerint "Abbatia de Beel trium fontium B(eatae) Mariae V(irginis) assumptae (alias trium fontium de Beel Cumanorum) Agriensis Diocensis fundata 1232"-nek nevezték. (Az egri egyházmegyének a Mennybe felvett boldogságos Szűz Mária Beel nevű három forrásáról (másképpen a kunok Beel nevű három forrásáról) elnevezett és 1232-ben alapított apátság). Ez az apátság még ma is királyi adomány "Abbatia b(eatae) M(ariae) V(irginis) in coelos assumptae trium fontium de Beel seu Áfát falva" (a Bcc! három forrásáról elnevezett, a mennyországba fölvett Boldogságos
