Fekete Gézáné (szerk.): Telekiek alapítványa. Az Akadémiai Könyvtár az alapítástól az önálló könyvtárépületig 1826–1988 (A MTAK közleményei 24. Budapest, 1989)
Szolgáltató és alkotó tevékenység
Balázs Judit- Fekete Gézáné- Gregorovicz Anikó MTA Könyvtára Az MTA Könyvtára kiadói tevékenysége Az MTA Könyvtára hagyományos könyvtári funkciói, szolgáltatásai mellett tudományos műhelyként és kiadóként is működik. A mintegy három évtizedes kiadói tevékenység eredményei részben különböző' sorozatokban látnak napvilágot, részben sorozaton kívüli kötetekben és periodikus kiadványokban. Az MTA Könyvtára kiadói tevékenységének meghatározója az akadémiai jelleg. Ennek jegyében a kiadványok tematikáját az állomány feltárás, a széles körű információszolgáltatás, az Akadémia és könyvtára története, a nemzeti múlt értékeinek publikálása határozza meg. Az MTA Könyvtára kiadói szerepében az intézmény szolgáltató és alkotó tevékenysége ötvöződik. A Magyar Tudományos Akadémia több mint másfél évszázados múltra visszatekintő könyvtárának közel kétmilliós állománya - amely modern és muzeális könyveket, ősnyomtatványokat, páratlan gazdagságú folyóirat-gyűjteményt, tudóshagyatékokat, kéziratgyűjteményeket ölel fel - olyan gazdag információforrás, amelynek kiaknázása megkívánja, hogy a feltárás túllépjen a hagyományos könyvtári kereteken. Ez a törekvés - párosulva az ezzel a tudományos anyaggal dolgozó munkatársak szakmai igényével - vezetett ahhoz, hogy az MTA Könyvtára a szokásos könyvtári funkciók mellett tudományos műhelyként [1] és kiadóként is működjék. Az MTA Könyvtára mintegy három évtizedes kiadói tevékenysége [2J során arra törekedett, hogy történetileg kialakult, s folyamatosan gyarapodó állományát ne csak megőrizze, hanem a korszerű feltáráson kívül a publikálás lehetőségét is megragadva tegye a kutatás számára könnyebben hozzáférhetővé az állományban rejlő filológiai értékeket, forrásanyagokat. Az MTA Könyvtára kiadványait különböző sorozatokban teszi közzé. Legrégibb sorozata az 1956-ban indult, ma már a 100. kötethez közeledő- Közlemények c. sorozat, melyben tudománytörténeti, forrásfeltáró, az Akadémia és könyvtára történetével kapcsolatos kötetek látnak napvilágot A Kézirattár Katalógusai c. sorozat kötetkatalógusok formájában tárja fel a kézirattár egyes állományrészeit. A 19. kötetnél tartó sorozat 1968-ban indult Ehhez a sorozathoz hasonlóan a Keleti Tanulmányok a könyvtár keleti gyűjteményének a publikációs fóruma. E témakörhöz csatlakozik a Budapest Orientál Reprints c. sorozat, amely a Körösi Csorna Társasággal közös kiadásban régi. de mai szakmai érdeklődésre is számot tartó orientalisztikai tárgyú kiadványok reprintjét teszi közzé. A hagyomány és korszerűség összekapcsolásának jegyében született 1981-ben az Informatika és Tudományelemzés c. sorozat, amelynek az 1. kötetéhez irt előszavában Szentágothai János, az MTA akkori elnöke azt írta, hogy e sorozat megindításával az illetékesek "...az Akadémia hagyományaihoz méltó és társadalmi méretben nagy fontosságú fejlődést indítanak meg" [3], Ezeket a sorozatokat egészítik ki a kulturális emlékeink feltárása nevű kutatási főirány és a szocialista országok nemzetközi társadalomtudományi információs együttműködése keretében megjelenő monografikus kötetek, továbbá különböző dokumentációs folyóiratok (Analecta Linguistica és ECSSID Bulletin). A következőkben a teljesség igénye nélkül, néhány kiragadott munka bemutatásával kívánjuk jellemezni a könyvtár kiadói tevékenységét. Állományfeltáró kiadványok A könyvtár - mint kiadó - állományfeltáró tevékenysége otyan hagyományokra épül. amit többek között Hellebrant Árpád. Heller Ágost [4] és mások alapoztak meg. Legnagyobb számban ugyan a kézirattár hagyatékait, levelezésgyüjteményeit feldolgozó katalógusok láttak napvilágot, de egyéb gyüjteményrészekre is kiterjedt ez a munka. E kötetekben becses irodalomtörténeti értékeket dolgoztak fel. mint pl. Vörösmarty Mihály levelezése, az Arany János-gyűjtemény, a Goethe-gyűjtemény, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc hagyatéka. Fülep Lajos kéziratai; a szerkesztés Csanak Dóra, Sátrán Györgyi és Marth Hildegard munkája. Művelődéstörténeti, könyvészeti jelentőségűek a Csapodi Csaba által összeállított katalógusok a Magyar Codexek elnevezésű gyűjteményről, valamint a latin és görög kódexeket tartalmazó állománytestről. Tudománytörténeti érdekesség a Bolyai-gyűjtemény leírását tartalmazó kötet vagy az MTA Könyvtára 1831- 1949 közötti működésének iratanyagát (RAL) rendszerező összeállítás; mindkettő Fráter Jánosné munkája. Térjék Józset az MTA Könyvtárában lévő Körösi Csoma-dokumrntumok, valamint a tibeti kéziratgyűjtemény, Apor Éva a Vámbéry-hagyaték perzsa kéziratainak feldolgozását adta közre. Büky 89
