Fekete Gézáné (szerk.): Telekiek alapítványa. Az Akadémiai Könyvtár az alapítástól az önálló könyvtárépületig 1826–1988 (A MTAK közleményei 24. Budapest, 1989)
"Példamutató nagy ünnep"
indexével zárul. Érdekes, tanulságos ez a lista, dokumentálja, hogy a kiemelkedőkön kívül ki mindenkit jutalmaztak a díjakkal sáfárkodó bizottságok. A tudománytörténetének nyújt fontos adatokat és információkat a maguk teljességében csupán az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában őrzött kandidátusi és doktori disszertációkat feldolgozó és rendszerező három katalógus-kötet is. Az első összesítő, kumulatív jellegűt, Kállay István szerkesztette a korábbi füzetekből. 1974-ben jelent meg, és az 1950 és 1974 között benyújtott és megvédett disszertációkat tartalmazza. N. Abaffy Csilla és Tőzsér Ágnes kötete az 1975—1979 közötti anyagot, a harmadik kötet pedig — Horányi Károly munkája — az 1980 és 1984 közötti öt év anyagát foglalja magába. Az egységes elveket követő katalógusok, az érvényben levő TMB nómenklatúra alapján, a disszertációk szerzőit huszonhárom tudományszakba csoportosították. Minden szakban betűrend szerint követik egymást az alkotók, mindegyik kötet végén névmutató igazítja el a használót. A három kötetben közzétett disszertációk száma pontosan 10 847. A minősítés körül folyó viták ellenére sem szorul részletesebb fejtegetésre, hogy a jövő tudománytörténetének e hatalmas anyag alapján lesz elegendő fogódzója e közel negyven év tudományos teljesítményének és fejlődésének objektív megítéléséhez. Braun Tibor, Klein Ágnes, Teles András SZAKIRODALMI INFORMATIKAI FEJLESZTÉS A tudományos kutatást és fejlesztést szolgáló szakirodalmi informálódás fontosságáról könyvtárnyi irodalmat publikáltak. 1 Történt ez azért, mert a kutató egyaránt fogyaszt és termel szakirodalmi információt és a kutatók számának világszerte tapasztalt növekedése, valamint a kutatás és fejlesztés jelentőségének fokozódása következtében termelődött tengernyi szakirodalom bizonyos mértékben minden kutatási, ill. fejlesztési kérdésben, ha nem is végleges megoldást, de hasznos eligazítást tud nyújtani. A szakirodalom exponenciális növekedése és az abból egyenesen következő — vélt vagy valós — áttekinthetetlensége azonban számos aggódó hangnak és véleménynek volt kiváltója. 2 „Koenig 3 szerint annak ellenére, hogy a szakirodalom növekedése — exponenciális jellege folytán — valóban rendkívül gyors, az utóbbi évtizedek során kifejlesztett számítástechnikai adattárolás és -kezelés növekedési sebessége még ennél is nagyobb. A szakirodalmi információ növekedési görbéjének meredekségét jóval meghaladja a szakirodalmi információ számítástechnikai kezelhetőségének, rendszerezhetőségének, elemezhetőségének növekedési görbéje". 4 1 L. e témával foglalkozó referálófolyóiratokat, pl: Library and Information Science Abstracts 1970—1988 évfolyamait. 2 T. BRAUN, S. ZSINDELY: The Growth of Scientific Literature and the Barnaby Rieh Effect. Scientometrics, 1985, 7(3—6), 529. 3 M. E. D. KOENIO: The Information Controllability Explosion. Library Journal, 1982, November 1 BRAUN T., RÓZSA GY., TELCS A.: Doktori disszertációk mint a szakirodalmi információ kihasználatlan tartaléka. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 34 (1987) 573. 60
