Fekete Gézáné (szerk.): Telekiek alapítványa. Az Akadémiai Könyvtár az alapítástól az önálló könyvtárépületig 1826–1988 (A MTAK közleményei 24. Budapest, 1989)

"Példamutató nagy ünnep"

továbbá a társadalom- és természettudományok története és a kézirattár és egyéb gyűjtemények gazdag anyagának feltárása mellett a tudományszervezés és a kutatások tervezési kérdéseire is." Kónya Sándor A KUTATÁSIRÁNYÍTÁS, A KUTATÁSSZERVEZÉS SEGÍTŐTÁRSA Az Akadémiai Könyvtár, az Akadémia első és hosszú időn keresztül egyetlen intézménye, mindig igyekezett betölteni azt a feladatkört, amit az Akadémia számára kijelölt. A Könyvtár funkcióinak bővülése és alakulása szorosan összekapcsolódik az Akadémia tudománypolitikai, kutatásszervezési feladatainak szélesedésével és változásával. A hagyományos akadémiai működéshez csaknem öt negyedszázadon át az állományt gyarapító, védő, az olvasószolgálatot és kölcsönzést biztosító hagyományos könyvtári tevékenység tartozott. Az újjászervezett Akadémia 1949-től a hazai tudománypolitika és kutatásszervezés egyik irányító központjává vált. Az Akadémiai Könyvtár az ötvenes évektől fokozatosan korszerű tudományos nagy könyvtárrá fejlődött, és a hagyományos könyvtári funkciók mellett új típusú szolgáltatásokat is bevezetett. E mellett az olyan irányú tevékenysége is egyre szélesebben kibontakozott, amellyel közvetlenül szolgálta az Akadémia tudománypolitikai céljainak elérését. E tevékenységi körhöz sorolható az a fontos szervező, koordináló és irányító funkció, amelyet a Könyvtár az akadémiai könyvtári hálózat kiépítésével, korszerűsítésével és működtetésével betöltött és betölt, és az a tudománypolitikai szolgálat, amely a hagyományos kiadványcsere kiszélesítésében és folyamatos gondozásában öltött testet, amely az állomány gazdaságos gyarapodásán túl — még a „zord időkben" is — segítette az Akadémia nemzetközi tudományos kapcsolatainak fenntartását és ápolását. A fentiek mellett kitüntető figyelmet érdemel a Könyvtár működésében két olyan terület, amelyek közvetlenül és folyamatosan segítséget nyújtanak a tudománypolitikának, a kutatásszervezésnek. Ezek közül az egyik a tudománypolitikai és tudományszervezési tájékoztatás, amelyet a Tájékoztatási és Bibliográfiai Osztály gondoz, a másik a tudománymetria, amelynek kutatása és alkalmazása a Tudományelemzési Osztály keretében folyik. Erdei Ferenc főtitkár ösztönzésére 1961-ben indult el az a munka, amely az Akadémiai Könyvtárat a hazai tudománypolitikai és kutatásszervezési tájékoztatás központjává tette. A tudományszervezési dokumentáció létrehozásával meg kívánták teremteni annak feltételeit, hogy a tudománypolitikát formálók, a kutatásirányításban részt vevők folyamatosan tájékozódhassanak a külföldi tudományos élet alakulásáról, más országok tudománypolitikai, kutatásszervezési gyakorlatáról. E dokumentációra épült a tájékoztatásnak az a fontos eszköze, amely 1961ben dokumentációs szemleként ,,:Tájékoztató a tudományos kutatás tervezésének, igazgatásának és szervezésének nemzetközi irodalmáról" címmel indult meg. 55