Fekete Gézáné (szerk.): Telekiek alapítványa. Az Akadémiai Könyvtár az alapítástól az önálló könyvtárépületig 1826–1988 (A MTAK közleményei 24. Budapest, 1989)
"Példamutató nagy ünnep"
a szakmákban és a politikában hajlamosak vagyunk a szembeállításokra és a megosztottságra törekedni. Ez a pillanat talán inkább alkalmas értelmiségi egységünk, integritásunk kifejezésére. Ennek az intézménynek a jelenléte, mint közgyűjtemény, mint az Akadémia interdiszciplináris intézménye Akadémián túli értelmiségi következményekkel járhat — és jó következményekkel — a magyar közművelődésben. Ezt a közművelődési szerepet szeretném hangsúlyozni a továbbiakban, miközben itt senki nem felejti el egy pillanatra sem, hogy az Akadémia Könyvtára elsősorban a tudósok és a tudomány számára szolgáltatja azokat az információkat és ismereteket, amelyek nélkül tájékozatlanok lennének a legélesebb szakmai elszántság mellett is. Szeretném megemlíteni az Akadémiai Könyvtár nemzetközi szerepét. És ebben sem csupán azt a kommunikációs rendszert akarom fölemlegetni, amelybe a magyar szellemi életet bekapcsolja az Akadémia Könyvtára, hanem azt a hiányt is, amely feszítő, amely az itt, most létrehozott modern műszaki eszközök alkalmazása elé is akadályokat gördít, azzal a nyomasztó üzenettel, hogy bizony vannak meghaladni és túllépni való dolgaink, ügyeink. És végül, ebben az atmoszférában, a könyvtár szellemiségét sugalló körülmények között én remélem, olyan közgondolkozás erősödik meg, hogy hár a tudományt egy nemzet, egy társadalom mindig szolgálatra szólíthatja, ilyen-olyan önkények kiszolgálására a jövőben nem szólíthatja. Ez azt hiszem szintén fontos politikai üzenete ennek a mai napnak, miközben jól tudom, ha majd elszámolások lesznek ilyen dolgokban, ilyen ügyekben is, nem az Akadémia, nem a tudomány, nem a tudósok, hanem inkább a politika tartozik elszámolni bizonyos dolgokkal. Ezt is fontosnak tartottam megemlíteni. Ebben a könyvtárban nagy hivatástudattal, szaktudással dolgozó értelmiségiek fogják ezt a nemzeti és nemzetközi szolgálatot teljesíteni. Ezért látom örömmel, hogy a magyar könyvtárszakma képviselői itt vannak, s nekik is ünnep ez az avatás, ez az összejövetel. Ezek a gondolatok fordultak meg a fejemben akkor, amikor erre a megtisztelő megbízatásra fölkértek, s e gondolatok jegyében szeretném átadni a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának üdvözletét az összes jelenlevőnek, biztatását, és az eddigi munkáért a köszönetét az Akadémiai Könyvtár vezetőinek, dolgozóinak és az egész könyvtári szakmának. Kívánom, hogy ez az intézmény Vörösmarty gondolatainak jegyében teljesíthesse zavartalanul szolgálati küldetését a nép javára. Láng István „VANNAK BETARTOTT ÍGÉRETEK ÉS MEGVALÓSÍTOTT ELHATÁROZÁSOK IS" Huszonöt évvel ezelőtt az Akadémia vezetése két nagy beruházás tervezésének, előkészítésének indítására adott engedélyt. Az egyik a Szegedi Biológiai Központ volt, a másik az Akadémia Könyvtárának új épülete. Az akkori tervek szerint a Könyvtár a Roosevelt térnek azon a helyén kapott volna helyet, ahol ma az Átrium Hyatt szálloda áll. A Szegedi Biológiai Központ építése 1968. április 2-án megkezdődött. Költségvetési nehézségek miatt 1969-ben az elnök46
