M. Kondor Viktória: A Hornyánszky-nyomda és az Akadémia könyvkiadása (A MTAK közleményei 22. Budapest, 1989)

II. A Hornyánszky cég kapcsolata az MTA-val, szerepe a folyóirat- és könyvkiadásban és könyvterjesztésben

40 A Révai cég nov. 28-án kelt - a főtitkárhoz címzett - levelében kötelezte magát az 1887-ben megjelent Vállalati kötetek -300 - példány átvételére, öt éven belül, évenkénti 500-600 példányra, előállítási áron, azaz az átvétel szerinti mértékben törlesztve az esedékes összeget... 4 3 A Révai- céggel a terjesztésre kötött szerződés 1892-ig érvényben maradt. Egyelőre a Hornyánszky-cég akadémiai könyvkereskedés státusza is. Az Akadé­mia méltóságával aligha lett volna összeegyeztethető, ha ezt a könyvkereskedői státuszt a Révai-cég támadásai közvetlen következményeként szünteti meg. S ezt a közvetlen összefüggést a Révai-cég Hornyánszky-cég könyvkereskedői módsze­reit illető támadásai és a három évvel később megszüntetett "akadémiai könyvkereskedés" között teljes egyértelműséggel nem is állíthatjuk, ha az időbeni egymáutániság mintegy ezt sugallná. Nem a Homyánszky-cég könyvterjesztési módszereinek elégtelensége, sikertelensége miatt szüntette meg 1890-ben az Akadémia önálló könyvkereskedését - noha az indoklásban erre hivatkozott ­(ezzel a későbbiekben foglalkozunk), hanem azért mert a könyvterjesztés bonyolultabb, nehézkesebb formájára tért át amikor "önálló akadémiai könyvkereskedést" létesített, mivel ugyanakkor fenntartotta a korábbi saját terjesztési elveit és gyakorlatát is. Ez a könyvkereskedés, ugyanis, - mint a korábbi fejtegetésekből már ki­tűnhetett - éppen csak az önállóságot nem élvezte. Létrehoztak egy "önálló könyvkereskedést" korlátozott jogokkal. A terjesztésből nagyrészt átvállalt a főtitkári hivatal, amikor az Athenaeummal, a Pallassal, különböző antikváriu­mokkal, a Révai céggel külön szerződést kötött; a főiskolák és gimnáziumok ré­szére történő jutányos áron való könyvkészlet árusítással pedig közvetlenül maga foglalkozott, illetve esetenként azzal a könyvraktár kezelőjét bízta meg. Míg tehát a könyvkereskedés létezése előtt - 1875-1883-ig az Akadémiai Könyvkiadó­Hivatal egy fizetett alkalmazottal és egy raktári segéderővel egymaga gondoskodott a különböző könyvkereskedőkkel való bizományi és viszont-eladási kapcsolat kié­pítésével, egymaga gondoskodott az akadémiai könyvek eladásával - s a sorti­ment üzlet létrehozásával Knoll és később Hornyánszky ezt a helyzetet még job­bítani akarták, amennyiben nemcsak bizományi közvetítés révén, hanem a saját könyvkereskedésben maguk is foglalkoztak az akadémiai könyvek terjesztésével... Azaz foglalkoztak volna, ha .a főtitkári hivatal - a korábban már jelzett ­kivételes esetekben, - amelyek azonban rendszeressé lettek - nem korlátozza terjesztési tevékenységüket. Különös módon éppen a Révai-céggel folytatott vita idején -1887 február­jában - a Hornyánszky-cég részéről az akadémiai könyvterjesztés hatásosabbá­tételére vonatkozó, a főtitkári hivatalhoz címzett beadványt az Akadémia alig méltatta figyelmére. A beadvány a hatásosabb terjesztés érdekében a következőket javasolta: "1. Engedtessék meg az alólírott könyvkereskedésnek, hogy az 1885-ben 10.000 példányban megindított "Irodalmi Értesítőt" fele részben az akadémia terhére havonként, a körülményekhez képest 2-3 hónapónként folytathassa, ha­tározatképpen kimondván, hogy az önálló nagyobb munkák szerzői 15-20, eset­leg nagyobb terjedelmű, úgynevezett "könyvánisi reklám "-cikket írni kötelesek, 43. RAL 714/1887.

Next

/
Thumbnails
Contents