M. Kondor Viktória: A Hornyánszky-nyomda és az Akadémia könyvkiadása (A MTAK közleményei 22. Budapest, 1989)
II. A Hornyánszky cég kapcsolata az MTA-val, szerepe a folyóirat- és könyvkiadásban és könyvterjesztésben
AZ AKADÉMIA KIADÓI TEVÉKENYSÉGE A Hornyánszky-cég és az Akadémia kapcsolatának bemutatása előtt szükségesnek látszik némi kitérő az akadémiai könyv- és folyóirat kiadás és terjesztés gyakorlatának felvázolására. 1 Az Akadémia korábbi hat tudományos osztályának három osztályra sorolásával -1869-től élénkül meg a kiadói tevékenység is. A központi kiadványok korábbi gyakorlata mellé felsorakoztak az osztályok és különféle akadémiai bizottságok külön kiadványai. "A központi kiadványokat (Évkönyvek, Értesítők, Almanach stb.) az Akadémia főtitkára gondozta. A különféle értekezések (Nyelv- és Széptudományi 1867-1949, a történettudományi 1867-1947, a természettudományi 1867-1894 stb.) és nagyobb monográfiák az osztályok kiadványai voltak. A szakfolyóiratokat, forráskiadványokat és egyéb tudományos szakművek széles tömegét a bizottságok adták ki... Minden kiadvány... központi összehangolás és költségvetési ellenőrzés mellett készülhetett el." 1875-ben létesült a Könyvkiadó Vállalat, amely három évre előre tervezett ciklusokban nemcsak hazai, de külföldi szerzőktől is - természetesen magyar fordításban - kiadott a tudományágak legkülönbözőbb területeiről jelentős műveket. A ciklusok előzetes meghirdetésével pártoló tagokat toboroztak, akiknek bizonyos összeg befizetése mellett küldte meg az Akadémia arra kijelölt alkalmazottja az illetmény-könyveket. A Könyvkiadó Vállalat sorozataiból az illetménykönyvek fennmaradása után megmaradt részt éppúgy könyvkereskedők árusították el, mint az akadémia egyéb kiadványait. Kiadványai készítését nem egyetlen nyomdára bízta az Akadémia. Az a többévtizedes gyakorlat honosodott meg, hogy egy-egy szóban forgó mű kinyomtatására különböző nyomdáktól kért árajánlatok mérlegelése nyomán választottak nyomdát. Az természetesen előfordult, hogy időszaki kiadványai (Értesítő, Almanach, Emlékbeszédek stb.) egyike-másika folyamatosan, - hoszszabb ideig - a kedvező árajánlata révén kiválasztott nyomdánál, v. vállalatnál készült. A foglalkoztatott nyomdák között kis-, közép és nagyvállalatok; részvénytársaságok egyaránt szerepeltek. Az Akadémia kiadványainak terjesztése is változó formákban történt; a könyvnyomtatásnál nagyobb állandóságot mutatva. Az akadémiai könyvkiadás kezdeteitől ugyanis egészen 1875-ig az Eggenberger József és fia cég látta el az akadémiai művek terjesztését. Az elégtelen terjesztés tapasztalatai 1875-re érlelték meg azt a döntést, hogy az Akadémia saját kezelésébe vegye kiadványai 1. Alapvető forrása a kérdésnek. Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai. 1854-1949. Bp. MTA 1974. és Fráter Jánosné: Részletek az Akadémia könyv- és folyóiratkiadásából. Magyar Tudomány 1974/9. 598-605 p. Fráterné említett munkáira támaszkodik eredeti forrásokra is hivatkozva; Voit Krisztina: Az Akadémiai könyv- és folyóiratkiadás szervezete MTA I. Oszt. Közleménye. 32. 1981. c. munkája, mely a Hornyánszky -nyomda és kiadóvállalat tevékenységét, könyvtetjesztői munkáját érintve, némely pontban kiigazításra szorul. Ezekre a kérdések konkrét tárgyalásánál még visszatérünk. 2. Fráter MT 1974/9. 603 p.
