M. Kondor Viktória: A Hornyánszky-nyomda és az Akadémia könyvkiadása (A MTAK közleményei 22. Budapest, 1989)
III. Az akadémia támogatásával és a Hornyánszky cég kockázatára kiadott művek
AZ AKADÉMIAI NYELV-SZÓTÁRAK Az Akadémia és a Hornyánszky-cég együttműködésének kiemelkedő jelentőségű teljesítményei közé tartoznak a múlt század második felében készült tudományos szótárak. Simonyi Zsigmond és Szarvas Gábor szerkesztésében megjelent a Magyar Nyelvtörténeti Szótár 1888-1893; "Ez a háromkötetes monumentális munka, amely nyelvújítás előtti irodalmi szókészlet-gyűjteménye, rendkívül nagy termékenyítő hatással volt a nyelvtudományra" írja Szinnyei József a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar nyelvtudomány című az Akadémia alapításának századik évfordulóján, 1925. november 3-án tartott ünnepi ülési beszámolójában. Ideiktatjuk e szótárakról írott jellemzését, mert noha azóta számosan méltatták, azt még ma is helytállónak érezzük. "A Magyar Nyelvtörténeti Szótárral indult meg az Akadémia tudományos szótárainak sorozata. Követte az új Magyar Tájszótár, két vaskos negyedrét kötet (1893-1901), amelynek szerkesztője (Szinnyei József) kritikával dolgozta fel a nyomtatásban megjelent tájszógyűjteményeket és - közléseket, továbbá a népköltési gyűjteményeket s ezeken ldvül tetemes kézirati anyagot is... A Magyar Nyelvtörténeti Szótárhoz való pótlék a Magyar oklevélszótár (1902-1906) régi latin oklevelekben és egyéb iratokban előforduló magyar szavak gyűjteménye. Legnagyobb részüket Szamota István gyűjtötte, a szótárrá szerkesztés munkáját pedig Zolnai Gyula végezte. Az Akédémia 1904-ben pályadíjat tűzött ki egy magyar etimológiai szótárból való próbadolgozatra s az alapul szolgáló elvek rövid kifejtésére. A megjutalmazott pályamunka szerzőit, Gombócz Zoltánt és Melich Jánost 1906ban megbízta a munka kidolgozásával, s 1914 elején megjelent a Magyar etymolómai szótár első füzete, utána pedig 1918 közepéig még hat, összesen hetven 4 ív. A munka az egész magyar szókészletet felöleli, tehát magában foglalja az irodalmi és a köznyelv szókészletén kívül a tájszavakat is, valamint a tulajdonnevek közül is azokat, amelyeknek nyelvészeti vagy történelmi fontosságuk van. Ez a mintaszerű módszerrel és szigorú kritikával készült szótár - ha ilyen arányban sikerül folytatni és befejezni - a magyar tudomány nagyszabású alkotásai között a legelsők sorába fog tartozni... Kiadott az Akadémia az utóbbi évtizedekben két gyakorlati célú szótárt is. Az egyik a szükségtelen idegen szavak elkerülésére szolgáló Magyarító szótár (1900), amelyet a nyelvtudományi bizottság közreműködésével Tolnai Vilmos szerkesztett. A másik Frecskay János nagyterjedelmű munkája a Mesterségek szótára (1912) ötven iparág leírásával; célja a műhelyek felemás nyelvének megmagyarosítása... 1 1. Szinnyei József: A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar nyelvtudomány (Bemutatta a M. Tudományos Akadémia alapításának századik évfordulóján 1925. november 3-án tartott ünnepi ülésben) Budapest Magyar Tudományos Akadémia 1925 [Franklin társulat nyomdája] 16-17. p. Szinnyei József idézett méltatása óta sokan és sokféleképpen foglalkoztak az említett tudományos szótárakkal. Számbavételére nem vállalkozunk. A szakemberek számára azok úgyis ismertek. Érdeklődő laikus olvasók számára jegyezzük ide: az azóta keletkezett művek sem cáfolták Szinnyei
