Fekete Gézáné: Az Akadémia 1831–1858 között alapított jutalomtételei és előzményei (A MTAK közleményei 21. Budapest, 1988)

II. Az Akadémia jutalomtételei

79 5. Vörösmarty Mihály, Nagy János, Fábián Gábor 6. Magy.Tud.Társ. Évk.VI. 1842.100 .p., Nyelvtud. pályamunkák. 3. III—VIII. p RAL 19/1842, RAL 109/1842 1. (1843) 1845 2. Készíttessék magyar ékes szókötés, azaz adassanak elő bizonyos rendszerben a magyar nyelv eredeti, tiszta, sajátságos és választékos kifejezései, melyek kiváltkép­pen a régi nyelvmaradványok, példabeszédek, közmondások, szójárások és jeles írók nyomain feltalálhatók. Jelöltessenek ki a beszéd részeinek ritkább vonzatai és a mondatok ékes kötésének, viszonyának, rendjének szabályai, különös tekin­tettel a kihagyásokra, körmondatokra és a költői nyelv sajátságaira, valamint végre a nyelvünk tisztaságával, eredetiségével, sajátságaival ellenkező hibás, idegenszerű és aljas szavakra és szólásmódokra. 3. • Szvorényi József 4. Magyar ékes szókötés. Buda, 1846. M.Kir.Egy.bet. 253 p. /Nyelvtudományi pálya­munkák. 4.1 5. Jászay Pál, Czuczor Gergely, Vörösmarty Mihály 6. Magy.Tud.Társ.Évk.VIII. 1845.17.p„ Nyelvtud.pályamunkák.4.III-VI.p., RALI/1845, RAL7/1845, RAL 10/1845 1. (1844) 1846 2. Adassék elő nyelvünk kifejlődésének története, azaz a fennlevő nyelvemlékek nyo­main indulva mutattassanak ki azon változások, melyeken nyelvünk szóalkotási, bővítési, kölcsönzési, ragozási és szókötési tekintetben időről időre általment. 3. Szilágyi János 4. Nem jelent meg. A kézirat jelzete: M.írod.RUI 4.r. 77.sz. XI.köt. 5. ­6. Magy.Tud.Társ.Évk.VIII. 1846.43—44.p., RAL 219/1846 1. (1845) 1847 2. Adassanak elő a polgári szónoklat kellékei és hibái, bel- és külföldi példákkal felvi­lágosítva, továbbá azon eszközök, melyek annak kellő kiképzésére szolgálhatnak. 3. Pásztor Dániel 4. Nem jelent meg 5. Fábián Gábor, Almási Balogh Pál, Szemere Pál, Czuczor Gergely 6. Magy. Tud .Társ. Évk. VIII. 1847.74—75 .p., Akad.Ért. 1847.400.p., RAL 134/1847 1. (1847) 1858 2. Nyelvrokonság és nyelvhasonlat fogalmainak tudományos kifejtése, s ezek szerint a nevezetesebb régi és új nyelvek osztályozása és nyelvtani jellemképe. Mutattas­sanak ki azon viszonyok, melyekben a magyar nyelv az indoeurópai, a sémita, az urál-altaji s az egytagú nyelvosztályokhoz áll, s ezek nyomán jelöltessék ki azon hely, mely a magyar nyelvet az ismeretes nyelvek rendszerében illeti.

Next

/
Thumbnails
Contents