Fekete Gézáné: Az Akadémia 1831–1858 között alapított jutalomtételei és előzményei (A MTAK közleményei 21. Budapest, 1988)

II. Az Akadémia jutalomtételei

76 végül a jutalomhirdetésben 1833-ban a Törvénytudományi és a Természettudományi Osztály következett, majd a továbbiakban az osztályok sorrendje kezdődött elölről. Az Akadémia 6 osztálya közül a mai értelemben vett humán és társadalomtudo­mányokat 4 osztály, a természettudományokat és a műszaki tudományokat pedig 2 osztály képviselte, így az osztályok által felteijesztett pályakérdések is nagyrészt a humán és társadalomtudományok köréből kerültek ki és csak kisebb mértékben voltak képviselve a pályakérdések között a természettudományos témák. A pályakérdések, melyek felölelték a nyelvtudományt, a bölcseletet, a jogtudományt, a pszichológiát, a történelmet, a város-, ipar- és kereskedelemtörténetet, a művelődéstörténetet, a mate­matikát, a műszaki és természettudományokat, tartalmukban tükrözték a kor tudomá­nyosságát, a kor szellemi, történeti, gazdasági és műszaki fejlettségének megfelelő prob­lémák megoldására irányuló szándékot és igényt. Az alapszabály a jutalmat nyert feleletek kinyomtatását is kilátásba helyezte, ami­kor kimondta, hogy "a legjelesebbnek vallott munka jutalmat is, közrebocsátást is nyer". Ennek értelmében indította meg az Akadémia 1834-ben a Nyelvtudományi Pályamunkák, 1835-ben a Philosophiai Pályamunkák, 1837-ben a Természettudományi Pályamunkák és Törvény tudományi Pályamunkák, valamint 1844-ben a Mathematikai Pályamunkák című sorozatát. E sorozatokban összesen 16 kötet jelent meg, egy-egy kötetben esetenként több pályamunka is. A pályamunkák sorozatainak bevezetőjében közlésre kerültek a szóban forgó műről a bírálók jelentései a titoknok összefoglalásában. Az alapszabály úgy intézkedett, hogy a jutalmat minden esetben ki kell adni, hogy "a munkás elmék bizonyosak legyenek a díj felől, s hasznos munkák írására és az által a magyar literatura elébb vitelére serkentessenek", de hozzátette, hogy a "ki nem elé­gítő feleletért is kijár ugyan a szabott jutalom, de kéziratban marad". 4 Ha több érde­mes pályamunka is érkezett ugyanarra a kérdésre, lehetőség volt arra, hogy a bíráló bizottság a jutalmazott mű mellett, további pályafeleletet jelképes összeg jutalmazása mellett kinyomtatásra érdemesítsen, amelyek szintén a Pályamunkák sorozatban láttak napvilágot. A jutalomdíjnak a szükségszerű kiadásából következően a jutalomban részesült pályafeleletek egy része nem ütötte meg a megfelelő tudományos mértéket, a bíráló bizottság a pályafelelet tudományos színvonalával kapcsolatos tényleges véleményét csak a dolgozat kinyomtatását illetve annak elmaradását kimondó határozatával tudta érvényesíteni. A pályakérdések története során csak egy esetben, 1844-ben nem adta ki a bizott­ság a jutalmat, ugyanis a törvénytudományi pályakérdésre beérkezett egyetlen felelet jutalmazását több negatívum mellett befejezetlensége miatt utasította vissza a bíráló bizottság. Az alapszabályok alapján a viszonylagos becsű vagy éppen gyenge műnek is kijáró jutalomdíj nem kedvezett a pályafeleletek színvonalának. Ez az Akadémia illetékesei előtt is ismert körülmény késztette az 1844. évi nagygyűlést arra, hogy bizonyos módo­sításokat eszközöljön a jutalom kiadása terén. Azt ugyan nem mondta ki továbbra sem, 4 Magy .Tud.Társ.Évk.1.1831.109.p.

Next

/
Thumbnails
Contents