Fekete Gézáné: Az Akadémia 1831–1858 között alapított jutalomtételei és előzményei (A MTAK közleményei 21. Budapest, 1988)
II. Az Akadémia jutalomtételei
36 A Matematikai és Természettudományok Osztálya az eddigi 2 évköre (természettudományok, matematika) 3 évkörre bővült. Az egyik évkorhoz tartoztak a biológiai tudományok, az ásványtan és a földtan, a másik évkörhöz a matematika és technikai tudományok, majd a harmadikhoz a fizikai és kémiai tudományok. 2 4 Tehát az 1915. okt. 25-i összes ülés határozata értelmében az ügyrend 2 s alapján a kibővült tudományszakok az 1917-től kezdődő jutalmazásoknál a következők voltak: biológiai tudományok, ásvány- és földtan; matematikai és technikai tudományok; fizikai és kémiai tudományok; filozófia; társadalmi tudományok; nyelvtudomány; széptudomány (esztétika, irodalom- és művészettörténet); szépirodalom (vers, próza); történelem, az összes segédtudományaival együtt. A soron következő tudományszakokban az eddigi 7 év helyett, az elmúlt kilenc évi időközben megjelenő munkák jöttek számításba ajutalom odaítélésénél. Ugyancsak az 1915. okt. 25-i összes ülésen a nagy- és mellékjutalommal kapcsolatos egyéb formai kérdések is vita tárgyát képezték. Minimális változtatással érvényben maradt a már korábban az 1908. márc. 19-i összes ülésen elfogadott ügyrendi javaslat, 26 amely értelmében a nagy- és mellékjutalom több munka között meg nem osztható, s ugyanazon író csak egyszer nyerheti el, fordítás nem részesülhet jutalomban. Továbbá több kötetből álló munkának valamely része is elnyerheti a jutalmat, ha ez a rész önálló tartalmú, befejezett mű. Ha azonban vele egyenértékű, önállóan megjelent mű is számításba jöhet a jutalmazásnál, akkor a jutalom az utóbbit illeti meg. Változatlanul elnyerheti a jutalmat valamely folyóiratban vagy gyűjteményes kötetben megjelent önálló tartalmú munka. Míg az 1908. évi ügyrend kimondja, hogy fordítás nem szerepelhet a jutalmazott művek sorában, addig az 1915-ben elfogadott szabályzat ezt a kitételt elhagyta az ügyrendből. Az akadémiai nagyjutalommal kapcsolatban Kautz Gyula tiszteleti tag 1906-ban 4000 koronát hagyományozott az Akadémiára azzal a céllal, hogy ennek az összegnek a kamatából a nagyjutalommal összefüggésben közgazdasági, államtudományi vagy történelmi, filozófiai művek jutalmaztassanak. Az Igazgató Tanács a II. Osztály javaslatára úgy intézkedett, hogy a tőke összegyűlt kamataiból Kautz Gyula nevét viselő jutalom létesüljön, mely a nagyjutalom első számú mellékjutalmaként kerül kiosztásra, azokban az években, melyekben a nagyjutalom a társadalomtudományokra esik. 2 7 A Kautz24 RAL 619/1915 25 MTA ügyrendje. MTA Alm. 1916.51.p. 26 Akad.Ért.1908. 217.p. 27 MTA alapszabályai. MTA ügyrendje. MTA Alm. 1912. 89-90.p.
