Fekete Gézáné: Az Akadémia 1831–1858 között alapított jutalomtételei és előzményei (A MTAK közleményei 21. Budapest, 1988)

II. Az Akadémia jutalomtételei

MARCZIBÁNYI NYELVTUDOMÁNYI JUTALOMKÉRDÉS (1815—) 1846Az 1845. évi akadémiai nagygyűlésnek a Marczibányi-féle jutalmakkal kapcsolatos határozatát a nádor az 1845. nov. 24-én kelt levelében egyetértőleg jóváhagyta. Ennek megfelelően 1846-tól a Marczibányi-küldöttség kezelésében lévő jutalmak az Akadémia hatáskörébe kerültek. A Marczibányi nyelvtudományi jutalomkérdés történetét, s az előzményeit 1. 13—23. p. 1 (1848) 1858 2. Mely különböző hangejtések és tájszólások uralkodnak Magyarország dunántúli kerületében, u.m. Göcsej, őrség, Ormánság vidékein, Rábaközben és Balaton környékén? Miben egyeznek meg valamennyien vagy térnek el egymástól? Melyek azon sajátságok a hangejtési változásokra, szavak ragozásaira és képzéseire nézve, melyekben az írói nyelv szabályaitól eltérnek? Az egyes tájszókra csak annyiból fordíttassák figyelem, mennyire azok a föntebbi kérdések felvilágosítására szolgálnak. 3. Vass József 4. Dunántúli nyelvjárás. = Magyar Nyelvészet, 1860. 63—163.p. 5. Vörösmarty Mihály, Nagy János 6. MTA Évk.IX.1858.38.p., Akad.Ért.l858.628.p., RAL 31/1858 1. 1859 2. Kívántatik a magyar nyelvújítás története és bírálata, a magyar irodalom kezdetétől az újítási harcig. Figyelembe veendők tehát az irodalmi szóképzés első kísérletei a régi bibliafordításban s a többi középkori emlékekben, továbbá a XVI. és XVII. századbeli igyekvések különösen egy hittudományi, bölcsészeti és jogi műnyelv megalkotásában, végre a XVIII. századbeli élénk mozgalmai, s a kérdés állása, midőn Kazinczy Ferenc a nyelvátalakító küzdelmeket megindította. 3. Eredménytelen maradt 1. 1861 2. Másodszor hirdetve az 1859. évi pályakérdés 3. Eredménytelen maradt 1. 1863 2. Harmadszor hirdetve az 1859. évi pályakérdés 3. Eredménytelen maradt