Fráter Jánosné: Az MTA könyvtári bizottságának iratai, 1866–1949 (A MTAK közleményei 20. Budapest, 1988)

Előszó

ELŐSZÓ 1865-ben több körülmény indíthatta arra az Akadémiát, hogy megalakítsa a Könyvtári Bizottságot. Motívum lehetett többek között az Akadémia tevékenységének fellendülése. Az 1850-es évek közepétől kezdve sorra alakultak meg az állandó tudományos bizottságok, mint az egyes szaktudományok művelésének bázisai.

1 Az Akadémia ülésein, elsősorban az ún. összes ülésben számtalan probléma adódott, melyeknek elintézése nem az akadémiai osztályokat és bizottságokat illette, hanem az Akadémia vezető, ségére hárult. Szükségesnek mutatkozott tehát a tudományos bizottságok mintájára egy olyan bizottság életrehívása, amely független az osztályoktól s összetételénél fogva alkalmas a felvetődő problémák akadémiai szintű előterjesztésére. Számításba kell venni azt is, hogy az 1860-as években az Akadémia népszerűsége megnőtt, ugyancsak időszerűvé váltak az alapszabály módosítására vonatkozó törekvések és ebből természetesen fejlődött ki az a célkitűzés: „A tudományos ismereteket könyvtára ... által is terjeszti".

2 1864-ben az Akadémia 15 ezer forint országos segélyt kapott abból a célból, hogy könyvtárát nyilvános könyvtárrá fejlessze.

3 Erre 1865-ben nyílt lehetőség, amikor a mai Roosevelt téren felépült székházban az akkor kb. 60 ezer kötetet kitevő könyvtár korszerű elhelyezést kapott. A nyilvános könyvtárrá alakítás több feladatot rótt az Akadémiára. Ezek egy része a könyvtár belső szerkezetére vonatkozott (az állomány egységes raktári elhelyezése, olvasóhelyek biztosítása stb.), ami az új épületben megoldható volt. A feladatok másik része elvi jelentőségű intézkedéseket követelt. A nyilvános jellegű tudományos könyvtár használata új könyvtári szabályzat kidolgozását kívánta meg, mert a régi „Utasítás"

4 nem felelt meg a megváltozott körülményeknek. Végül az Akadémiának támogatást kellett nyújtania az egyre gyarapodó könyvtár vezetéséhez, s mint fenntartó szervnek biztosítania kellett a most már intézetté fejlődő könyvtár felett a főfelügyeletet. így kerülhetett sor a könyvtári szabályzat kidolgozására és a Könyvtári Bizottság megalakítására. A „Könyvtári Szabályok", melynek utolsó passzusaként a Könyvtári Bizottság feladatköre szerepelt, 1865. június 10-én került az Akadémia összes ülése elé jóváhagyás végett.

5 Arany János főtitkár június 16-án hivatalos levelet írt Toldy Ferencnek: szerencsém van értesíteni, hogy a könyvtári szabályok értelmében egy állandó könyvtári bizottság állíttatott fel, mely Toldy Ferenc, Horváth Cyrill, Pauler Tivadar, Wenzel Gusztáv, Jedlik Ányos és Petzval Ottó r. tag urakból áll a könyvtárnokkal és titkárral kiegészítve.. ."

6 A bizottság célkitűzésének összefoglalása: 1. Az évenként tartandó akadémiai nagygyűlés elé terjesztendő könyvtárnoki tudósítás megbírálása; 2. Javaslattétel a könyvés folyóirat vásárlásokra; 3. Határozatokat hozni a könyvtári szabályzatban foglalt esetekben előfordult ügyekben.

7